Irodalmi Szemle, 1993
1993/7-8 - MONOSZLÓY DEZSŐ: Ha valamit nagyon akarsz, az a halálra hasonlít
MONOSZLÓY DEZSŐ meretlen padlásokra, ami tálán nem is lehetséges, hiszen a legtöbbet kulcsra zárják, s házmesteri ismeretség nélkül nem lehet kinyitni Az utcán is a falhoz lapulva haladt, hogy minél észrevétlenebb maradjon, s nehogy valami kocavadász belédurrantson. Litániaként mondogatta magában, hogy Ívben el kell kerülnie a rendőröket, mert amióta a maffia errefelé is garázdálkodik, azok úgy félnek, hogy mindjárt lőnek, örült, hogy nem kell senkitől sem elbúcsúznia. A búcsúzkodás rettenetes. Képzeletében — öreg angyalként — anyja Jelent meg előtte. Tőle sokat búcsúzott. Kis gimnazista korában a szigorú kollégiumban havonta egyszer volt látogatás, a hónap első vasárnapján, a nagymise végeztével kezdődött, s kora délutánig, óra-percig tartott. Amikor a konviktus csengője megszólalt, válni kellett. Nem volt kivétel S a végső búcsú is rettenetes volt még most is a torkában érzi Talán kecskebakként kiheveri. Az állatok nem olyan érzelgósek, mint az emberek. Jobban tudnak a Jelenben élni s nem kapkodják a múltba, Jövőbe, össze vissza a fejüket. A tetőre könnyen kijutott gyerekjáték mit neki A csúszós cserepeken biztosan haladt előre. Sokáig ugrania sem kellett, a házak hosszú darabon szorosan egymás mellé épültek. Amikor nagy sokára kénytelen volt leereszkedni az utcára, úgy ment ahogy gondolatban előre elhatározta, a falhoz lapulva, a rendőröket és a járókelőket kerülve. Újra eszébe jutott a halál az anyjáé és a sajátja is. Az állatok kőny- nyebben halnak meg. Pedig őket, legalábbis a háziállatokat többnyire megölik. Dehát a betegség is gyilkos, talán még gonoszabb és alattomosabb, mint a kés vagy a golyó. A golyó a legsterilebb. Hirtelenében kizárólagosan zerge akart lenni Rájuk nem könnyű vadászni távcsöves puskával sem kőnynű célpontok. Egy kirakat előtt megtorpant. Mintha fehér bundája megcsillant volna az üvegen. A zergék vörösesbarna szőre most nem látszana ennyire. Csengét is megpróbálta elképzelni zergegödölyének. Vajon van-e szarva? Mert a zergelányoknak van, csak azt nem tudta biztosan, milyen idős korukban nő ki nekik. Egy kis szarv nem ártana Csengének, az védekező fegyvernek is alkalmas. Úgyis olyan gyáva, fél a sötéttől a betörőktől voltaképpen mindentől csak ha mellette fekszik és hozzábújik, akkor lesz egyszeriben bátor és szemtelen. Még verekszik és karmol is. Most, hogy szarva van, talán szúrna is vele. Csínján kell vele bánni Ha Csenge zerge, akkor nem elég pusztán az északi irányhoz igazodni hanem mindjárt a hegyeket, a havasokat kell keresni méghozzá azokat, amelyeknek a hegy koszorú] a sziklás csúcsban végződik. A kopár hegy nem jó. Ott nincs erdő, amelynek rejtekébe behúzódnak a zivatarok elől a zergék. Ahol meg nincs sziklás kúp, ott nehezen olvad el a hó, és azt sem szeretik. Szerencsére hamarosan olyan senki földjére ért, ahol nem kellett attól tartania, hogy valaki szembejön vele. Aztán kis erdő következett, inkább pagony. Ott lekuporodott egy fa mellé. Mire felébredt már hajnalodott. Közel s távol nem látszott ember. Falu következett, de itt
