Irodalmi Szemle, 1993
1993/5 - Interjú DÉCSY GYULA amerikai nyelvészprofesszorral: „A magyar nyelv a világ 46. legnagyobb nyelve”
"A magyar nyelv a világ 46. legnagyobb nyelve" □ Mi lett a sorsa nálunk és más országokban ennek a német—osztrák—magyar hagyománynak? Ez a rendszer, amelynek a németek nagy sikerüket köszönhették a 19. századi tudomány számos ágában, az ún. szocialista országokban sajnos megszűnt, de tulajdonképpen ott is megszűnt, ahol az amerikai rendszert vezették be. Helyette visszatértek a régi tanmenetszerű oktatáshoz, melynek hívei szerint az egyetemen az illető szakterület anyagának egészét elő kell adni, mert a diáknak erre van szüksége, nem pedig arra, hogy egy szűk problematikával ismerkedjen meg a legnagyobb részletességgel. Ez az egyetemi oktatás teljes ellaposodásához és elközépiskolásításához vezetett: az egyetemet középiskolás ismeretközlésre kényszerítették. A közismert ismeretanyag közvetlen olvasás útján tankönyvekből is megszerezhető, ennek átadásához nincs szükség a szakma kiemelkedő művelőire. Ez vonta aztán maga után az oktatás eltankönyvesedését is mind a szocialista országokban, mind pedig Amerikában. Nem nehéz elképzelni, mennyire unták a híres professzorok, kiemelkedő kutatók az ilyen tapo- sómalom-előadásokat, és érthető, hogy igyekeztek lehetőleg minél kevesebb előadást tartani. Az ilyen kurzusokra aztán maguk helyett inkább az asszisztenseket küldék be, sőt sok esetben a tehetségesebb diákokat azzal, hogy ők nem pazarolják az idejüket az olyan munkára, amelyet kitűnően el tud végezni egy tanársegéd vagy egy felsőbb évfolyamos hallgató is. Jellemző, hogy az amerikaiak belátták ennek az állapotnak a visszásságát, és több igen nagy alapítványt létrehoztak azzal a céllal, hogy a legtehetségesebb professzorokat, Nobel-díjas kutatókat kimenekítsék az egyetemi taposómalomból, és olyan intézetekben fogják őket össze, amelyek lehetőséget nyújtanak számukra mind a kutatásra, mind pedig az oktatásra. A számukra létrehozott intézetekben, melyeknek legnagyobb része az Institute far Advanced Studies nevet viseli, ezek a kutatóprofesszorok főleg egyetemi oktatókat tanítanak nagyjából olyan formában, ahogy a német egyetemeken oktatták a professzorok a hallgatókat az 1970-es és 80-as években bevezetett reform előtti időszakban. □ Miért épp éhhez a gyakorlathoz tértek vissza a szocialista országok? Ennek kézenfekvő oka az volt, hogy a párt az ilyen rendszerben jobban tudta ellenőrizni, mit tanítanak az oktatók. Számukra nagyon előnyös volt, hogy a diákok tankönyvekből és a megfelelő szervek által jóváhagyott más nyomtatott irodalomból tanulnak. □ Hogyan érintette az amerikai egyetemeket a legjobb kutatók kivonulása az okatásból? Hát a nagy egyetemeken azért megmaradt egy bizonyos lehetőség arra, hogy a régi típusú oktatási rendszert fönntartsuk. A college egy négyéves előkészítő tanfolyam. De például az Indianai Egyetemen az uralisztika oktatása nem ebben a négyéves előkészítő tanfolyamban történik, ahol kötelező órák és előadások vannak elvből középiskolás színvonalon, hanem az ún. graduate schoolban, amely
