Irodalmi Szemle, 1993
1993/3 - MŰHELY - N. TÓTH ANIKÓ: „...én Moldova kültüe vagyak”
N. TÓTH ANIKÓ "...én Moldova kíiltüe vagyak" Lakatos Demeter verseiről Urbán Györgynek ajánlom Románia Moldva nevű tartományában él egy különös népcsoport: a csángómagyarok, évszázadok óta elszigeteltségben élő testvéreink. Nyelvükben, szokásaikban, áletmódjukban a magyarság gyökereit, ősiségét őrzik. Sorsuk rendkívül nehéz; távol vannak az anyanemzettől, anyanyelvű iskoláik sosem voltak, magyar szót otthonaikon kívül csupán katolikus papjaiktól hallanak, s azt sem mindig zavartalanul. Létüket többször hivatalosan is megkérdőjelezték. így a ma még kb. 90 ezer magyarul beszélő vagy értő csángó magyarsága igen nagy veszélyben forog. A néprajzi, nyelvi érdekességek mellett szépirodalmit is rejt e táj: Lakatos Demeter csángómagyar költő verseit. Lakatos Demeter 1911-ben született Szabófalván. Édesapját korán elvesztette. Román iskolában négy elemi és három ipari osztályt végzett. Sokféle mesterséggel próbálkozott: saját alapítású szín- társulatot igazgatott, volt sofőr, boltot nyitott, gyári munkásként dolgozott. Román verseivel megnyert egy bukaresti gyermekpályázatot. Magyar verset akkor kezdett el írni, amikor magyar könyv került a kezébe. Irodalmi "sorsa" nem mondható szerencsésnek, verseit sehol sem fogadták túl nagy lelkesedéssel. 1935-ben a kolozsvári Keleti Újságban mutatkozott be Dsida Jenő jóvoltából. Később publikált a Magyar Nép című hetilapban, a kolozsvári Utunk, a marosvásárhelyi Vörös Zászló és a bukaresti Előre című lapokban, ígéretet kapott verseskötet kiadására a Kriterionnál, de a kötet ismeretlen okokból nem jelent meg. A költő 1974-ben halt nieg. Szabófalvi sírkövén román sorok fölött neve is románul áll: Mitica Lakatusu! Halála után megjelent egy verseskötete Hajdú Mihály szerkesztésében Csángó Strófák címmel (ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete kiadása, Budapest 1986), majd ebből született * A jászvásári r. k. teológiai karon abban a szellemben nevelik a jövendő moldvai "katolik" papokat, hogy a csángók nyelvét irtani kell, vagyis a moldvai magyarságot minél előbb asszimilálni. ** Felsorolás egy Bartis Árpádnak szóló levélből. Búcsú az ifjúságtól, 206. o. MŰHELY
