Irodalmi Szemle, 1993
1993/2 - KRÓNIKA
1992. október 24-én Bartók-szobrot avattak Nagymegveren. Az avatóbeszédet mondó Olsvai Imre így foglalta számokba Bartók nagymegyeri kapcsolatait: "Bartók összes magyar gyűjtése kb. 2800 dallam, ebből 94 származik Nagymegyer- ről. Nagvmegyer a hetedik leggazdagabb lelőhelye a nagy gyűjtőnek, csak egv-egy dunántúli és Galga menti község, meg négy tiszántúli falvi előzi meg a csallóközi városokat. Bartók teljes magyar gyűjtésének tehát 3,5%-a nagymegyeri dallam; de már A magyar népdal című tudományos összefoglaló könyvének Példatárában 4,6% az idevaló gyűjtés, 349 dallamból tizenhat! Hasonlóan átlagon felüli a zeneszerző Bartók vonzódása is Nagymegyerhez. 21 művében 159 magyar dallamot dolgoz fel, ezen belül négy művében szólaltat meg hat nagymegyeri dallamot. Tehát a feldolgozott dallamoknak 3,8%-a származik innét. Ezek: a zongorára írt Tizenöt Magyar Parasztdalban a Hervadj, rózsa, hervadj; a Sári lovam, a fakó és az Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok. E mű zenekari átirata, a Magyar Parasztdalok rövidebb, kilenctételes változat, melyben a Hervadj, rózsa meg az Összegyűltek... dallama szerepel. A férfikarra írt Négy Régi Magyar Népdalban az Án- gyomasszony kertje-bertje hangzik fel, az énekhangra és zongorára készített Húsz Magyar Népdalban a Van-e olyan juhász, a 44 Hegedűduóban pedig a Haj, sárelő. Van egy nagymegyeri dal, amely feldolgozatlan, egvszólamú alakjában vált közismertté, azaz: közkinccsé, ez pedig a Megfogtam egy szúnyogot."- olsvai A Magyar Kultúra Napjának előestéjén, 1993. január 21-én, a FIDESZ Pro Mi- noritate Alapítványa, a Magyar Narancs Alapítvány és a Századvég Könyvkiadó kerekasztal-beszélgetést szervezett Magyar irodalom, határok nélkül címmel a budapesti Művész moziban, mintegy 70-80 fős közönség előtt. A véleménycserére Grendel Lajost, Hankiss Ágnest, Kányádi Sándort, Mészöly Miklóst, Németh Ákost és Spiró Györgyöt hívták meg a szervezők. A beszélgetést Mészáros Tamás színikritikus, a Magyar Hírlap rovatvezetője irányította. A rendezvényt Fodor Gábor, a FIDESZ országgyűlési képviselője nyitotta meg s azon részt vett a Magyar Rádió és az MTV is. Az időként polemikus, helv- lyel-közel szenvedélyes, de mindvégig jó hangulatú, humort és öniróniát sem nélkülöző kétórás beszélgetésen a résztvevők a magyar irodalom egységével és az ezen belüli sokszínűségével, mindenekelőtt azonban a jövőjével, lehetséges és szükség- szerű megújulásával kapcsolatosan fejtették ki eltérő véleményüket. Felmerült a kérdés, nem túlságosan önmagába fordu- ló-e a jelenlegi magyar irodalom, s van-e közös jelrendszere térségünk más irodalmaival. Az írók aggodalommal szóltak a könyvpiac kommercionalizálódásáról és a kortárs irodalom és olvasóközönsége közötti szakadék további mélyüléséről, a népi-urbánus szembenállás anakronizmusáról stb.-IIA Magyar Kultúra Napja (Kölcsey Hymnusának 170. születésnapja) alkalmától, 1993. január 22-én ünnepi est zajlott a Pozsonyi Magyar Kulturális Központban. Az Erkel Ferenc megzenésítette mű férfikari elhangzása után Szabó András, a Központ titkára adta elő Kölcsey költeményét, majd Vojtech Kondrót olvasott föl belőle négy strófát a saját szlovák fordításában. A Hymnus születéséről, életéről és a mai szlovákiai politikumáról Koncsol László tartott előadást, majd ugyanott Kubičkáné Kucsera Klára művészettörténész nyitotta meg az Hommage a Gyula Szabó c. szlovákiai magyar képzőművészeti kiállítást. A műsort a Gaudium kamaraénekkara gazdagította régi felvidéki gyűjteményekből megszólaltatott mii- vekkel. Az est házigazdája a Központ igazgatója, Sunyovszky Szilvia volt. Az alábbiakban Koncsol László előadásából idézünk: , KRÓNIKA
