Irodalmi Szemle, 1993
1993/2 - E. FEHÉR PÁL: Az első Csehszlovák Köztársaság első újságírója
Az első Csehszlovák Köztársaság első újságírója Miért fedezik föl most a csehek Ferdinand Peroutkát ? "Ha azt állítom, hogy Ferdinad Peroutka volt minden idők legjobban fizetett cseh újságírója és politikai publicistája, akkor ezt ki kell egészíteni azzal, hogy ő volt a legszorgalmasabb is..." — emlékeztet rá a kortárs. Valóban, Ferdinand Peroutka nem csupán a két világháború közötti legszüivonalasabb cseh napilap, a Lidové noviny állandó és szorgos munkatársa volt — többek között Karéi Čapek mellett, akihez a közös világnézet és a személyes barátság szálai is fűzték —, hanem folyóirata, a hetenként 16 oldalon megjelenő Prítomnosť egyedüli szerkesztője és legtöbbször szereplő szerzője is. A magyar figyelő, Gogolálk Lajos írta 1935-ben: "Azok az őszinte hangok, melyekkel a tudós }. Pékár professzor szembeszáll a cseh történelemszemlélet mai közéleti! tévedéseivel, vagy ahogy a mélységes etikai lelkesiiltségű Emanuel Rádl professzor kutatja a cseh—német viszonyt, vagy ahogy a kiváló publicista: F. Peroutka, a 'Prítomnosť folyóirat nagyhatású vezére tekint a cseh nemzeti lélek ma nem egyszer elfogadott régi jellemvonásaira s ahogy leleplezi az államfordulat hallatlan erkölcsi hiányait és félszeg- ségeit, — nagy erkölcsi, humanisztikus és tudományos értékekről tanúskodnak — persze alig juthatnak cl külföldre." Szorgalmáról és tekmtélyéről tanúskodik az is, hogy napi hírlapcsüiálói tevékenysége mellett három vaskos kötetben foglalta össze a háború utáni Csehszlovákia keletkezésének roppant alapos históriáját (Budovaní štátu), s ez mind a mai napig nélkülözhetetlen forrásmunkának számít a történészek számára. Egyik drámáját, a Felhő és valcert a prágai Nemzeti Színház mutatta be 1947-ben. írt egy érdekes esszéregényt is feanne ď Arc utóélete címmel. Ez már az 1948 utáni emigrációban születetett, amikor is a Szabad Európa cseh adásának igazgatójaként tevékenykedett 1951 és 1965 között, s ezalatt körülbelül ötezer kommentárját közvetítették. Egyébként 1895-ben született Prágában és 1978-ban halt meg az Egyesült Államokban. Sírjánál Jirí Voskovec, a szülész ezt mondotta: "Amikor búcsúzunk Ferdinand Peroutkától, sokunk számára ez azt is jelenti, hogy elbúcsúzunk az első köztársaságtól..." Ferdmand Peroutka legfeljebb Jirí Brabcc emigráns írólexikonában szerepel, más enciklopédiák eleve mellőzték. Az viszont néni nagyon érthető, hogy Jaroslav Kune még 1946-ban kiadott ezeroldalas Slovník soudobých českých spisovatelii 1918—2945 című alapos munkájából is hiányzik. Václav Kopecký, akit okkal nevezhetünk cseh Zsdanovnak, egyszer, niég a februári fordulat előtt, egy Capek-regény megfilmesítésének vitáján, ahol a túlbuzgó hozzászólók úgy dicsérték a rendezőt, hogy műiden lehetséges módon befekeE. FEHÉR PÁL
