Irodalmi Szemle, 1993
1993/2 - OZSVALD ÁRPÁD: Beethovennel Teplicében
Beethovennel Teplicében Itt laktál tehát, e zöldre festett házban, patinás bronztáblára szögezték mogorva arcod. A fürdővendégek — akik ismerik neved — meglmtottan nézegetik a fehérre meszelt, egyszerű, kicsi ablakokat, s találgatják, melyik boltíves szobában pihent, alkotott a mester? Pedig mindez illúzió, külső máz csupán. Az Arány hárfát azóta százszor átépítették, belül — akár Daidalosz labirintusa — hangtalan felvonók, hangulatos lámpák, puha szőnyeggel borított alacsony lépcsők, ki tapétázott szobák... De minden hiába, a zenéd beléivódott a falakba, a fehér boltozatba... Itt állok utazástól, élményektől gyötörten a nyitott ablak előtt, hideg őszi szél fúj, esteledik, szemben a kastély árkádjai alatt méla nimfák, barokk apostolok megroggyant derékkal, ... és a szobában zene szól a rádióból, a te zenéd, a te szimfóniád —
