Irodalmi Szemle, 1993

1993/11 - LIBRESSZÓ

Libresszónk vendégei -— Stofko Tamás író és Lacza Tihamér, A Hét főszerkesztője

— a következő könyvekről mondják el véleményüket: Jorge Luis Borges: A halhatatlanság (Európa, Budapest),Csáky Pál: Emlékek könyve (Madách, 1992).

Stofko Tamás:Az Európa Kiadó Mérleg sorozatában — már szinte hagyományosan

— egy nagyon érdekes könyvecskével, Jorge Luis Borges A halhatatlanság című munkájával lepte meg olvasóit.

Az argentin írót nem kell bemutatnunk a magyar olvasóknak, hiszen több műve is megjelent magyar fordításban (A titkos csoda, Az idő újabb cáfolata, A másik, aki ugyanaz stb.). Az eddig megjelent könyvei is bizonyítják széles érdeklődési körét (költészet, irodalomelmélet, prózai munkák, esz- szék, metafizikai kérdések tárgyalása) és mindig megbízható felkészültségét az adott tárgyban. Legújabb könyve a magyar közönség előtt egy eddig teljesen ismeretlen Bor- gest mutat be — J.L.Borgest az előadót.

A könyv öt előadást tartalmaz, melyeket Borges a Belgrano Egyetem felkérésére tartott 1978-ban, tehát már közel nyolcvanévesen. Saját bevallása szerint olyan témákat választott, amelyek „állandóan foglalkoztatják ” őt. Az egymástól távolinak tűnő témák (A könyv, A halhatatlanság, Emanuel Swedenborg, A krimi, Az idő) ahogy maga a szerző mondja: „belső összefüggésben vannak egymással", amelyek a figyelmes olvasó előtt már az első előadás végére „kiderülnek”. (Fölöslegesnek tartom, hogy az egyes előadásokról valamit is írjak, hiszen Borges megközelítése minden esetben annyira egyéni és annyira színes, hogy „egyéni" megközelítést igényel — magyarán: inkább Borgest kell olvasni, mint a kommentárt.)

Mindegyik témáról a tőle megszokott tárgyi alapossággal beszél, világos stílusban, amelynek hű tolmácsolása a fordító, Tóth Éva érdeme.

Az oly gyakran melankóliával, szomorú „olvashatatlansággal” és homályossággal vádolt Borgesnél itt végre megtaláljuk — ha nem is a derűt — a könnyedséget, az „élő szót”, amely a vakítóan világos stílussal és az őszinteséggel párosulva igazán élvezetes olvasmánnyá teszi ezt a könyvecskét.

Talán épp annak az olvasónak lesz majd „segítségére” ez a könyv, hogy általa ismerje és kedvelje meg Borgest, aki ez idáig túl homályosnak és olykor nehézkesnek tartotta.

Lacza Tihamér: A szlovákiai magyar lapokban már több mint tíz esztendeje könyvkritikákat, novellákat és különböző elemző cikkeket publikáló Csáky Pál első könyve — kissé meglepő módon — egy regény, amely a Főnix -sorozat 24. füzeteként látott napvilágot a Madách Kiadóban a múlt évben. Sajnálatos módon alig keltett különösebb visszhangot, jóllehet korábban egyébre sem panaszkodtunk, mint a prózaíró-utánpótlás hiányára.

Csáky Pál tehát bemutatkozásul mindjárt egy regényt tett le az asztalunkra. Úgy vélte, az olvasót talán érdekelheti az a viszonylagos teljességre törő látásmód is, ahogy ő szemléli az elmúlt száz esztendő közép-európai történéseit, sőt azok a tanulságok is, amelyeket mindebből leszűrt. Emlékek könyve — mond■ ■ ■ Jr ■ ■