Irodalmi Szemle, 1993
1993/11 - NYELV ÉS LÉLEK - ŠTEFAN JANŠÁK: Régi falvak - új nevek
Régi falvak - új nevek őrzi. Plavecký Mikuláš mellett van egy Korlátka nevű hegy, Rozbehy fölött pedig egy Korlát nevű várrom magasodik. Mind a két elnevezés nagyar eredetű, jelentésük akadály, torlasz. Az Árpád-kor kezdetén keletkeztek, amikor a cseh-magyar országhatár a Kis-Kárpátok gerincén húzódott. A határőrszolgálatot itt egy magyar törzs tagjai, a székelyek látták el, s nem csupán a Korlát név származik tőlük, hanem a szoros alján általuk alapított falu neve is. A mai Buková község neve ugyanis egykor a magyar Bükkszád nyomán Biksád volt. De a székelyek magyar nevet adtak a szoros keleti bejáratánál lévő falunak is — a mai Trstínt eredetileg Nádasnak nevezték. Biksád a térség domborzati viszonyaira utal, Nádaš a vízrajzára, és mindkettő egyben arra is, hogy itt hajdan székelyek őrizték az utat, amit IV.Béla 1256-ből származó okirata is igazol. Schanzendorf helyett Prievaly A magyarul beszélő székelyek fokozatosan beolvadtak a környező szlovák lakosságba; a későbbiekben minden őrszolgálattal kapcsolatos hely szlovák nevet kapott, s a szoros körül számos további ilyen jellegű földrajzi név keletkezett: Ohrád, Malý és Veľký Šanec, Bojková, Čertová brázda (vagyis magas és hosszú földsánc), Hate, Vartovn ý vŕšok és Prekážka. Magát a szorost a részletesebb térképeken Klauža néven tüntetik fel, ami nem más, mint a latin „clausum ”, illetve „clausula”, vagyis kapu eltorzult alakja. A német nyelv hatását őrzi a Šandorf— eredetileg Schanzendorf, tehát sánccal védett falu — helységnév, a mai Prievaly. Nádaš, Biksád és Šandorf áldozatul esett a nyelvi egységesítésnek. Mindhárom régi elnevezés hozzátartozik a szoros történetéhez, bizonyos mértékig eggyé váltak a tájjal, ahol születtek; megváltoztatásuk nagy kulturális veszteség. Magyar törzsek emléke Kultúrtörténeti mérlegünkben még ennél is súlyosabb hiány keletkezett annak következtében, hogy a Balkánt a Közép-Duna mentével és Dél-Szlovákiával sőt Morvaországgal és Csehországgal összekötő régi út mentén települt nagyszámú községet megfosztották nevétől. Ennek az ókorban keletkezett útnak a Nagy-Morva Fejedelemség idején is fontos szerepe volt. A bejövetelükkor csekély népességű magyarok siettek hatalmukba keríteni a kulcsfontosságú helyeket és objektumokat, hogy megtarthassák az elfoglalt és leigázott területeket, így elsősorban a nagy-morva várakat (Bíňa, Starý Tekov, Dvory nad Žitavou, Nitra, Šintava, Hlohovec stb.) és természetesen a várakat összekötő utakat. Amikor elérték a Közép-Duna mentét, több egymással viszálykodó, zsákmányra áhítozó törzsre oszlottak, vezéreik ezért az egyes törzseket széttelepítették az ősi Esztergom - Dvory nad Žitavou - Šintava - Trnava útvonal mentén. Kezdetben a Megyer, Kürt, Keszi és Nyék törzset, majd a besenyők és a székelyek törzsét. Az e törzsekből szerveződött őrök széttelepítésének emlékét a legutóbbi időkig megőrizte az említett községek neve. Ilyen falunk volt Bátorové Kesy (Bátorkeszi, Vojnice) Mužlától délre, Bánska Kesa (Bánkeszi, Bánov) Nové Zámkytól északra, s
