Irodalmi Szemle, 1993
1993/11 - OZOGÁNY ERNŐ: A közép-európai török
OZOGÁNY ERNŐ A közép-európai török (Blaskovics József emlékezete) Saul Bellow csodálatos regénye, a Henderson, az esőkirály főszereplője életének legnagyobb felfedezése, hogy a munka visszahat az emberre, emiatt egy idő után egész egyénisége a tevékenységéhez idomul. Ez a mély felismerés tökéletesen érvényes Blaskovics józsef turkológusra, aki megjelenésével, hanglejtésével , keleti képekkel, szóvirágokkal átszőtt beszédével, sajátos szófordulataival, gyakori Naszredin Hodzsa-idézeteivel sokkal inkább egy keleti mesemondóra emlékeztetett, mint Európa egyik legrégibb és legjelentősebb egyetemének komoly tanárára, világhírű kutatójára. Ezt még csak erősítette tudatosan épített image-e, melyhez hozzátartozott, hogy még cseh hallgatóival is „Józsi bácsinak” neveztette magát, kollégái nem kis megrökönyödésére, akik a megszólításban a német hatásra és a cseh polgári hagyományokhoz híven következetesen ragaszkodtak titulusokhoz. Életének eseményeit, munkájának eredményeit anekdoták, ízes történetek formájában ecsetelte a prágai magyar diákok nagy örömére, akik órákon át képesek voltak hallgatni őt az Arco kávéház nagy márványasztalánál vagy az Építésügyi Minisztérium kultúrtermében, ahol minden évben előadást tartott kutatásainak legújabb eredményeiről az Ady Endre Diákkör nagytalálkozóinak egyikén. A felületes szemlélőben egy derűs ember boldog, kiegyensúlyozott, érdekes életképe körvonalazódott, csak a hozzá közel állók tudták, mennyi küzdelem, nehézség árán jutott fel arra a csúcsra, amelyre sokkal kevésbé vágyott, mint az övéi elismerésére, amit — leszámítva a prágai magyarokat — egész életében nem kapott meg. Jó példa erre, hogy csaknem kétszázötven tudományos dolgozatából, harminc kötetet kitevő életművéből csupán fél tucat kiadvány jelent meg Magyarországon, anyanyelvén még ennél is kevesebb, hiszen leginkább németül írt az anyaországi szakfolyóiratokba is. Csupán a csehszlovákiai magyar sajtóban közölt ismeretterjesztő írásai javítják némiképp ezt a lehangoló statisztikát. Pedig tevékenysége széles skálán mozgott: turkológiával, szlavisztikával és hungarisztikával egyaránt foglalkozott, sőt úttörő szerepet vállalt a cseh—magyar kapcsolatok kiépítésében, a Csehországba szakadt magyarok nyelvének megőrzésében is. Blaskovics József családjának története, saját élete és utódainak sorsa tipikus példája a közép-európai tragikus-felemelő sorsnak, az olykor egymásnak feszülő indulatoknak, a kiállásnak és elbukásnak, a vereségeket követő újrakezdéseknek, a megbékülésnek és végül a feloldódásnak. Ereiben a szó szoros értelemben magyar,
