Irodalmi Szemle, 1993

1993/11 - DÉNES GYÖRGY: Versek

DÉNES GYÖRGY

vénasszonyok

ödémás vénasszonyok. állnak, április fénye aCatt s fáznak vállukon a téti kabát terhe sziiHikben az Úristen kegyelme

sápadt ajkuk. pirosra mázoltákc löttyedt arcúig barnára pácolták, ők. magúig sem tudják mire várnaic. levendula s ibolyaszag árad

Metamorfózisok

(Ahogy az arcút kigondoltam, már én ő voCtam egészen, mint alkotója a szoborban, megdicsőiílve benne éltem...)

“Egy fennhéjázó ember tespedt a fíeszperidák. erdejében, akit vak. vágya felnövesztett, s aranyaimat lopkodott éjjel.

íDe egyszerre sajogni kezdett, ami eltört, a másik. élet.

%(em tudta: vég ez, vagy a kezdet? S kutatni kezdte, hol a léiéig