Irodalmi Szemle, 1993
1993/11 - CSELÉNYI LÁSZLÓ: Elvetélt szivárvány
Elvetélt szivárvány 2/2 de legszebb volt a srégen fekete köd katód-tökű barátaim a hősöket tudni szerette volna ki formázta a felhőt a kisbetűs hétköznapok csipkerózsika - világfa heverő tiszta égfolt féltek a fénytől a szótól a hangtól cián-zene vérmes hiány-zene én nagyon nehezen fogok megszeretni ott állt a tücskök vese-hamujában tű-teríték forró fenyvesek valakit megbízni valakiben hidd el gyöngyi vagy ancsura a melle seb a tökéletes hegedű-testtől szeme a végtelen pép villámlik homorú hegyek szülik nem a gombháborúk s hogy a csillagok este miért szopják a holdat a komorléptű századok érvei homorú királyfi tikkadt kútjait issza ércszoknyámon kiveretnek az évszázadok lombjai romjai nem is akarok én együtt élni senki ott állt a bőrbeteg seregély-csorda ott állt a lompos sivatag bögyében emberfiával nem fogok megszeretni a melle kerekének dombjai a vasláncok vasfogai a/vas
