Irodalmi Szemle, 1992
1992/9 - PIRY CIRJÉK JÁNOS: Érsekújvári napló 1948-49-ben
Érsekújvári napló 1948-49-ben nak. 21.) Társulati, gyülekezeti és folyamodási jogot. 22.) Országunk és a szláv-olasz-ausztriai tartományok (a „szláv"— a kéziratban „tót”— névszó itt nem szlovákot, hanem szlovént jelent, K. L. megj.) közti határokon álló minden vám töröltessék el, és kölcsönös szabad közlekedés állíttassék fel. 23.) A tengeri só szabad behozatalát régi jogaink szerint. 24.) Valamint a tartományban az urasági robot, úgy a katonai őrvidékeken is minden császári és nyilvános robot töröltessék el, és a határközségeknek erdeik és mezeik adassanak vissza. 25.) A határjövedelmi alap, melyet az udvari haditanács igazgat, minisztériumunk által kezeltessék. 26.) Minden határőr mint szabad ember az egyesült királyságok egyéb lakosaival egyenlő jogokat élvezzen. 27.) A határon a falusi és városi községek szabadság alapján rendeztessenek el, és jogosíttassanak önmagokat igazgatni és bíráskodni. 28.) A megyék „zupanie” (županija, K. L. megj.) régi neve újíttassék meg, és azok ősi szokás szerint a mostani szabadság alapján állíttassanak fel. 29.) Minden hivatalit] kivétel nélkül, éspedig úgy a világiakat, mint egyháziakat kizárólag csak az egyesült királyságok fiai viselje[ne]k. 30.) (papi, K. L. megj.) nőtlenség töröltessék el, és az egyházba a régi horvát jog és szokás szerint a nemzeti nyelv hozassák be. Boroszló (Wroclaw, K. L. megj.), márc. 31. A felső-sziléziai vasút egyik hivatalnoka volt első, ki a bécsi és berlini események hírét orosz Lengyelországba átvitte; de vigyáztalanságáért (!) meglakolt, mert 3-ad nap múlva egy fára felfüggesztve találtatott. Liptó megyében márc. 28. 1848. népgyűlés tartatván, kihívatott, hogy nemcsak nálok minden szlávul menjen, sőt az ország minden vármegyéiben is, és az országgyűlésen is. — — Az eseményeket az országok saját ügyöknek szolgálólag hirdetik. így az orosz lapok azt terjesztők, hogy Lajos Fülöp csak egészsége visszanyerése tekintetéből utazott el. Rómában pedig, hogy az ausztriai császár fogva van, s Bécs tornyán forradalmi zászló leng. íme, azok, hogy a nép nyugton maradjon, ezek, hogy a nép felingereltessék az (!) Ausztria ellen. A konzul laka meg is támadtatott. A zsidók Székes Fejérvárból ápril(is) 6. 7. kiűzettek a nép által. De ápril 9. Pulszky Ferenc miniszteri megbízott visszahelyezte [őket] rábeszélés útján a népgyűlésben. A köznép sok helyen, különösen Udvardon s Bessenyön úgy nyilatkozik, hogy inkább robotol s dézsmát fizet, mint eddig, csak katonának ne kelljen lennie. — Udvardon az új mozgalmakra a bíró lemondott, s kisbíró senki sem akart lenni; — cigányt kellett rá kényszeríteni. A magy. kir. helytartótanács megszűnt ápril(is) 15^-1848. Beszélik, hogy az 1848-diki országgyűlés végével István főh(erceg) nádor Budára menvén gőzhajón, Komáromnál üdvözöltetett a hajóban, s többek közt mondá egy pár komáromi úrnak, hogy a mostani törvénycikkek erősebbek a komáromi hídnál, mert ti. 1847 okt.-ben, körúton lévén István, a komáromi híd a sokaság alatt leszakadt.
