Irodalmi Szemle, 1992

1992/9 - PIRY CIRJÉK JÁNOS: Érsekújvári napló 1948-49-ben

PIRY CIRJÉK JÁNOS

— A bankjegyeket nagyon nehéz elváltani (!); ha csak keveset vásárol is valaki, bankjegyet nyújt, mert félnek, hogy értékét megszűntetik; a húszasokat mindenki tartogatja, s ha szüksége nincs is valamire, mégis vesz, csak hogy a bankjegyen kiadhasson (értsd: túladhasson, K. L. megj.). Ez tart már január végétől, s meddig? [Utólagos bejegyzés.] Jún. elejéig, midőn Kossuth áldozatra hívá fel az országot, s elveendőkké hirdeté a bécsi bankjegyeket.

Az örök(k)é emlékezetes reform országgyűlés — hirdettetvén 1847. november 7^^^ — az országgyűlés kívánságára bezáratott 1848. ápril 11. Pozsonyban. Végére hívatott Wesselényi Miklós, a páratlan, de vak hazafi; és Beöthy Ödön, utasítás nélküli követ Biharból.

A pesti egyetemi ifjúság kívánatai között egyik főpont, hogy hittani és magy(ar) nyelvi szék szűnjön meg, s ápril (is) közepén túl már meg is szűnt. Verner (!), a filoz. tanár kénytelen volt leköszönni, mert pap; helyettesítte- tett a filoz(ófiai) munkájáért 1847-ben nagy jutalmat nyert Purgstaller József piarista; de ennek első bemenetekor azt mondák: mint filozófot tisztelik ugyan, de mivel pap, el nem fogadják; egyáltalában papi oktató n(em) kell. Ekkor helyettesíttetett Szontagh Gusztáv, evang., azonban helyettes tanár n(em) akar lenni, hanem rendes; azért eddig kétes az állása. Ápril. 22. Mind ezekben a pesti ifjúságot utánozza a váci.

A papi tizedről a felsőbb rendi papság az 1848-diki orsz. gyűlésen lemondván, az esztergomi prímás veszt 24 000 akó bort; — az esztergomi káptalan pedig 100 000 frtot. A bencék 120 000-t.

A zsidóka t Pesten ápril. 19—, Pozsonyban ápril. 23—és 24—a városból ki akarák űzni; ott nagy vérengzés, itt még nagyobb történt; itt kezdék a felbujtott inasok, s folytaták a meisterok, ablakaikat beverték, boltjaikat betörték, áruikat elrablák, sok megsebesíttetett, s némely meg is halt. A sor- és nemzeti őrkatonaság nem bírtak csendet tenni; minden zsidónak a várhegyre kellett mennie; az iskolaházakat lerombolták. 800 akó pálinka kieresztetett s meggyújtatott. — É(rsek)Ujvárból is készültek őket kiűzni, mit meghallván a zsidók, jószágaikat éjjel, amennyire lehetett, kocsikra rakták és N(agy) Surányba vitték, pedig péntek éjjel, tehát sábeszkor; sőt, midőn e sorokat írom egyik itteni zsidó, ki gabonával kereskedik, ma, szombaton, ápril. 29^ -szekerekre rakatja gabonáját, és Surányba viteti. — Máj. 3- egy zsidó (Theller) bolondoknak nevezvén a magyarokat, 8 nap alatt kimen(n)ie kényszeríttetik. — Szereden a zsidók holmiját mind az utcákra kihányatva (!), s egy kereszténynek, ki pártjokat fogta, háza leromboltatott; úgy N. Szombatban is a főbíróé.

Az oláhok Szathmárban (!) hallván felszabadíttatásukat , egymásra néztek, s mondák: „Hát már mit csinálunk? hogy leszünk úr nélkül?”

ÉUjvár máj 2— 1848 mint diadalmas vezért vezették városunkba az ifj. Czuczor Jánost, a nyitrai közgyűlésről hazatérőt, ki az újváriak jogait kivívta. Vapaudy (?) lánytól természetes koszorút, a városháza ablakából csinált koszorút kapott, s vele megkoszorúztatván emeltebb lábon (?) szónokolt, az oskolákat és Táncsics újságát ajánlá.