Irodalmi Szemle, 1992

1992/8 - PIRY CIRJÉK JÁNOS: Érsekújvári napló 1848-49-ben

Érsekújvári napló 1848-49-ben

ezt egyszersmind könyörületességrei indíttásból (!) tette. S mindemellett e nép nem lopott, nem rabolt, semmi kicsapongást nem tett. Kinyílván a tavasz, sokfelé alkalmaztatták őket munkára, s így kenyérkeresetre, de meg kell vallani, hogy dologtalan egy nép, mert készebb volt koplalni s gyalázatot szenvedni, mint dolgozni, mert ahol munkát adtak nékik, megszöktek. így nálunk is, így Rév-Komáromban, így Kecskeméten. Érsekújvárban ekkor 125 felföldi szláv halt éhen.

Az éhség ideje alatt, kényszerítve a szükségtől, a levándorló szláv szülők ahol lehetett, elhagyogatták gyermekeiket ott, hol szálláson voltak, -É(rsek)- Uj(vár>ban még csecsemőt is, az anya megszökött. Pesten, Vácott etc. eladták gyermekeiket 20 ft., a leányokat a csábnők vették 1 f(orint) p(engőért).

Drágaság 1847-ben a legfőbb fokon, úgyhogy Érsekújvárban március elején egy szapu tiszta búza 40-45 váltó ft. volt. A csizma s egyéb mégis a régi áron. E rémítő drágaság nem a szűk termésből eredett, hanem a gabonaspekulánsok okozzák, és a zsidók. 1847. aug. és szept. keleti sáskák (Gryllus migratorius) pusztítottak Magyarország déli megyéiben, főképp Bihar, Temes, Baranya és Tolna megyében. Azelőtt utoljára 1826(-ban) jelentek meg Erdélyben. 1848 — ismét a rác táborban a Sz(ent) Tamási veszteség előtt, aug. 19. előtt.

Svájc

1847-ben a svájci Szövetséges Gyűlés a jezsuiták miatt meghasonlott, mely miatt kiütött közöttök a polgári háború, és a katolikus kantonok fegyverrel támadtattak meg, városaik bevétettek, s a jezsuiták az országból kiűzettek, ligu[o]riánusok és Mária-barátok magukkal vivén néhány millió státuskincset. Vége lett november végével. Az 5 millió frankra rúgó hadiköltséget a katolikus kantonok fizették.

Olaszország

1847-ben 9^ Pius pápa egyházi birtokának konstitúciót adott. — Új minisztériumot pedig febr. 12. 1848. a felkelt nép kívánságára, — a miniszterek közül három világi. Rómában márc. 14. 1848. hirdettetett ki az alkotvány. — Ez felgyullasztotta a szicíliaiakban is e konstitúció kívánságát, melyet erőszakkal vívtak ki 1848 februárban. — a nápolyiak szinte felkeltek, de királyuk azonnal aláírta kívánatikat, s ezek nyugodtak. 1848. február 10^°- írta alá Ferd(inánd) a 89 cikkből álló alkotványt.

Az ausztriai olasz tartományok csendességbeni tartásukra 100 ezer katona küldetett január és február hóban 1848. De a szellem erősb léend (!) a szuronynál.