Irodalmi Szemle, 1992

1992/8 - PIRY CIRJÉK JÁNOS: Érsekújvári napló 1848-49-ben

PIRY CIRJÉK JÁNOS

Francia resp(ublika)

1848-ban február 23-24^a Párizsban forradalom ütött ki, mert az oppozíció elkeseredett, hogy reform-lakomáitól eltiltatott, és a trónbeszédben esztelen és vak szenvedélyűnek mondatott. Felkelt a nemzetőrség, s nagy vérontás közt Lajos Fülöp trónjától megf osztat ott, trónja elégettetett a piacon, ő pedig és felesége kénytelenek voltak elszökni, s több napi lappangás után Angliába menekültek. A király Nevilly gróf címet vett fel, s lakik Claremont kastélyban, Londontól 3 mérföldnyire, gyermekeivel és onokáival. A respublika kikiáltatott, és minden részéről az országnak elfogadtatott. Guizot s a többi miniszterek az ablakokon kiugrálva menekültek, s eltűntek Párizsból.

Ezen esemény felgyújtotta Európát.

1848. márc. 1. Bajorországban, Münchenben felkelt a nép, s határozottan alkotmányt s szabad sajtót kért és nyert, és még szabad oktatást.

— így Würtenbergben, Badenben és egész Német Szövetségben.

Hasonlólag Prága is fellázadt, s márc. 12^ kivívta a konstitúciót, mely a magyarokéhoz hasonló leend.

Másnap, azaz márc. 13411 Bécs iszonyú mozgásnak vált színhelyévé; az elnyomott város felkélt, de a sorkatonaság el akarta oszlatni, rájok lőtt, s ebből elkeserült vérontás keletkezett; a fegyvertár kinyittatott a polgároknak, s több helyeken megütközött Albrecht főhg. A polgárokkal. Éji 11 órakor a nép őfölségénél kihallgatást kért, s bebocsáttatván, Albrechttól durva kifejezésekkel illettetett, hogy ily későn háborgatják a császárt. De Ferdinánd ezért őt kabátjánál ragadva hallgatást parancsolt neki, s félretolta mondván: „Sie sollen schweigen, ich muss mit diese Leute sprechen.” (Ön hallgasson, beszélnem kell ezekkel az emberekkel. K. L.) Ekkor a főkonzul előadta, hogy a nép Metternich miniszter elbocsáttatását kéri, mire a jelenlévő feleié: „Az most mindjárt megtörténhetik.” Ezzel előhúzá zsebéből az egyik küldött írást, odanyujtá Metternichnek, ki azonnal aláírta. Egyúttal szabad sajtót s konstitúciót (alkotmányt, K. L. megj.) kértek, mit meg kellett azonnal adni, mert különben a Fölség trónja még azon éjjel megdőlt volna. De e nép még mindaddig meg nem nyugodott, míg maga a császár közikbe nem kocsizott, mindenekről biztosította őket. A polgárság fegyverben áll a csend fenntartása végett, sőt a tanuló ifjúság is felfegyverkeztetett őrködni a béke fölött. Mindezek mellett Metternich 1-milliomos palotáját felgyújtották, arcképét elsőbb felakasztották, azután a piacon elégették. A vámok és sorompók romba döntvék s felgyujtvák. Most Bécsben is minden szabad. Metternich Magyarországban Bajnán, Esztergom vármegyében, gr. Sándornál, az ő vejénél talált menedéket. Sokfelé utazván sehol sem lelt bátorságot, hanem végre Oroszországba szökött. Ápril(is) 6. Amsterdam, s onnét Angliába. A királyi hercegek is eltávoztak Bécsből.

Már. 13. estve a győzelem után a város kivilágíttatott, s a nők szalagokat dobáltak le. — Márc. 14. a polgárok négy engedményt nyertek: 1.