Irodalmi Szemle, 1992
1992/8 - PIRY CIRJÉK JÁNOS: Érsekújvári napló 1848-49-ben
PIRY CIRJÉK JÁNOS az ügy szentségében, ezek a hatalomban bízva, azok mellőztetve, ezek kiemeltetve a kormánytól. Megelőzőleg álljanak a következők mintegy staffázsképpen. Lengyelország Két eset merült fel eközben, mely a kormányra s a népre rendítőleg hatott. Az éhség ti. és a lengyel forradalmi mozgalmak. A lengyelek ti. egyesülni s resp(ublikát) alkotni akarnak. Az Ausztria alatt lévő lengyelek le akarván nyakukról rázni az igát, 1846-ikban, február közepén Tarnowban, Krak(k)óban, Posenban s egész Galíciában fellázadtak, de elárultatván, a kormánytól a katonaság által elnyomattak, sokan lefejeztettek, mások bebörtönöztettek. A parasztság a nemesek s földesurak ellen zendíttetett fel a kormánytól, s minden úr fejére 10 ft. volt Ígérve. A pór úgy vadászta az urakat, mint állatokat, s szekérszám hordták [őket] a kormányiak elejébe. A többek közt egy lengyel grófnő Magyarországban keresett menedéket, de az Árva megyei főispán megfogatta felsőbbi parancsból, s visszakísértette, hol életét vesztette. Á propaganda két vezére, Wiszniowszky (!) (Zagorszky) és Dembowszky (Borkowszky), kik(ne)k fejökre 1000 p(engő) f(orint) tétetett. Elfogattak. A párizsi menekvők Czártorisky Ádámot akarták szövetkezésök vezérének, ki mint lengyel menekvő herceg jelenleg, akkor is Párizsban lakott. A szándék kivitelét egy bál-alkalomkor kellett volna sikeresíteniök, s a bálban lévő katonatiszteket leölni, s vele jelt adni, hogy Lengyelországban minden német meggyilkoltassék. Ezért 4^- nov. 1846 Krak(k)ó, mely 1815. máj. 3^ s Ausztria, porosz és orosz hatalmasságok között szerződés szerint szabad, független és szigorúan semleges városnak nyilatkoztatott, mint az összeesküvésnek főhelye köztársaságnak megszüntetett, s ausztriai hatalom alá bekebeleztetett, és Galliciának (!) 2*^ fővárosává tétetett; Gallicia pedig egészen német lábra állíttatott, és nov. 16^ végrehajtatott (?). A 2*^ hatalmasság visszavonta s megszűntette a szerződési pontot, s mint 1809-ben Ausztria alá véttetett. 1809-ben Ausztriától elszakíttatott, s varsói hercegséghez csatoltatott. 1812-ben az orosztól meghódíttatott; 1815(-ben) függetlenné nyilatkoztatott. 1830 óta tűzhelyül szolgált Lengyelország szabadságérti összeesküvéseinek. Éhség 1847-ben borzasztó éhség dúlta Galliciát és Magyarország felső vármegyéit, főképp télen és tavasszal. Mindenfelé a halálsápadtságú, beteg s elerőtlenült csoportokat lehete látni lefelé vándorolni. Boldog volt, ki meleget kaphatott. Úton-útfélen s utcákon találtattak halva az éhségtől. E sokaságot lehetetlen volt táplálni, azért a házak ajtai többnyire zárva valának előttök. Nálunk, az érsekújvári zárdában 3 hónapig (jan., febr. és márc.) minden másodnap meleg levest és kenyeret kaptak, mintegy 80-100-ig, néha több is. így volt más zárdáinkban is. A szerencsétlen éhezők fahéjat és nyers lisztet is ettek. Azt magam is láttam, midőn egy suhanc marékkai tömte szájába a lisztet, de
