Irodalmi Szemle, 1992

1992/8 - KONCSOL LÁSZLÓ: Szerzetes, tanár, forradalmár

Szerzetes, tanár, forradalmár

másolatot, hanem az eredeti szöveget tesszük közkinccsé változatlan formában, s csak ott nyúlunk eligazításért a Strasser-féle redakcióhoz, ahol az eredeti apró és mára halványabb betűit még a kitűnő, kontrasztos fénymásolatról sem tudjuk kisilabizálni. Bennünket nem köt a bécsi udvar, a klérus, a szerzet, I. Ferenc József király, a kiegyezés utáni magyar politikai tapintat szempontrendszere, s úgy tesszük közzé a Naplót, ahogy a mondatok Piry atyából az események sodrában kiszakadtak. Több mint valószínű, hogy a fenti szempontok intették óvatosságra a rendfőnököt, amikor az Érsekújvári napló 1848/49-ben c. füzetkiadását az anyag ismeretében még szelídített alakjában is megtiltotta, s az anyag a rend levéltárában süllyedt el.

Ismétlem, nekünk semmi okunk, még kevésbé erkölcsi jogunk egy hiteles kordokumentum szövegén változtatni, s úgy adjuk közre a Naplót, ahogy Piry atya lúdtolla hegyéről az érsekújvári ferences klastrom egyik cellájában papírra került. Nyelvileg sem kell igazítanunk a szövegen, fényesen helytáll önmagáért.

Közlését több körülmény is indokolja. Jövőre lesz 145 éve, hogy az első magyar polgári forradalom kirobbant, s bőven találunk lényegi analógiákat az akkori és jelenlegi társadalmi folyamatok, attitűdök és problémák között. Piry naplóját olvasva épp az döbbent meg, hogy napjainkban is a régió népeinek akkor megfogalmazott, kiáltványokban, szövetségekben és fegyveres mozgalmakban artikulálódott céljait halljuk, látjuk és szenvedjük meg. Kísérteties, ahogy ezek a szomszéd nemzetek a lényegében azóta is változatlan kérdésekre ugyanúgy — többnyire a társadalmi haladás, a demokrácia elutasításával, nemzeti retorikával — felelnek. Hadd figyelmeztessük olvasóinkat külön is velünk szomszédos nemzetek agresszív, expanzív magyarellenes ideológiájára és politikai mozgására. Mintha másfél évszázadra megállt volna az idő; céljaik ugyanazzal a nemzeti érvrendszerrel változatlanok, csupán akkori testvérnépi koalíciók bomlanak föl épp ezekben a hónapokban, délen iszonyú vérengzések és pusztítások közepette, s kezdenek immár egymás rovására is terjeszkedni. Érdemes a Naplóra ilyen szemmel is odafigyelnünk.

Piry Naplóba alapvetően régiónkról beszél, Érsekújvár és környéke áll a gyújtópontjában. Kezdetben, amíg a folyamatok távol, főleg nyugat-európai színtereken zajlottak, a környék kevesebb teret kap az irkalapokon, mihelyt azonban az ár a környéket kezdte faldosni, izgalmas helyi események kerültek a jegyzetekbe. Ebből a helytörténeti szempontból is becsülnünk kell ezt a kéziratot.

Végül az érsekújvári gimnázium jubileuma is indokolja a mű közzétételét. Azé az iskoláé, amelynek szerzőnk — fennállásának első tíz esztendejében

— tanára volt. Az iskolaalapítás gondolata a városi főtanító, Zsibrényi József agyában fogant meg, s már a harmincas években gyűjteni kezdtek rá. 1832-ben elkészült az épület, s kérvényekkel kezdték ostromolni a királyt. A magyar iskolaalapítás azonban a történelmi Magyarország századaiban sem bizonyult egyszerű ügynek, s a város tíz évet, 1842. június 13-ig volt