Irodalmi Szemle, 1992
1992/7 - LIBRESSZÓ
LIBRESSZÓ FELLINGER KÁROLY Áramszünet (Madách,1991) A Főnix Füzetek sorozat új darabjában fiatal szerző jelentkezik (születésének éve 1963), teljesítménye azonban nem haladja meg az első kötetek szokásos színvonalát. Feliinger az ún. objektív lírával kísérletezik, s kísérleteit az emberi létezés leglényegesebb kérdéseire, legtöbbször kulturális-antropológiai sajátosságaira „hangszereli”. Szövegei azonban túlságosan is magukon viselik a mesterek kézjegyét, az olvasó nagyon gyakran úgy érzi, hogy rontott szövegű Seifertet, Holant, Rúfust, Celant, Pilinszkyt vagy Weörest olvas... Az Áramszünet versei alapján csak annyit állapíthatunk meg, hogy a fiatal szrzőnek még sokat kell kísérleteznie a költői önmegvalósítás stádiumáig. (zalabai) ORDÓDY KATALIN Kulcs és kard (Madách, 1991) A regényíróként ismert Ordódy a pályája elején a gyermekirodaimat is művelte, a mostani műve pedig ifjúsági történelmi regénynek minősíthető. Cselekménye a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Főhőse, Babérka, jobbágyleány, akinek a szülei Rákóczi Ferenc szülőhelyén, a borsi kastélyban voltak belső cselédek. Ő tizenéves korában, hasonló alkalmazásban, a lévai várba került, amelynek akkor a kuruc harcok egyik hőse, Ocskay László volt a kapitánya. Az ügyes és igyekvő leányka a belső cselédség körében hamarosan kedveltté vált, és hímző tehetségére a nemesi környezetben is felfigyeltek. Különös körülmények folytán ő lett a lelep- lezője egy Rákóczi-ellenes össszees- küvésnek, amiért a fejedelem fogadta és megajándékozta őt, s aztán nemsokára egy nemes ifjú felesége lett. A Léva környékéről származó és lévai középiskolát végzett Ordódy nagy kedvvel és átérzett lokálpatriotizmussal rajzolja meg a kuruc harcok egyik fontos bázisaként szereplő lévai vár mozgalmas életét, s korhű figurákat teremt és mozgat. A könyv nagyon olvasmányos és bizonyára népszerű lesz a regényes történelmi prózát kedvelő ifjú és felnőtt olvasók körében. (t-l) JÁN JOHANIDES A legszomorúbb árvái ballada (Fordította Rácz Olivér. Madách, 1991) Ján Johanides igényes szerző hírében áll, szövegei egyszerre barokkosán zsúfoltak-díszítettek. A legszomorúbb árvái balladában stílusának minden barokkos erénye jelen van, s valóságérzékelése mégis
