Irodalmi Szemle, 1992
1992/4 - DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN Remény és félelem között
Remény és félelem között feloldhatatlan dilemmával van dolgunk, melyet más szempontból is megközelíthetünk. Az elmúlt két évben értelmiségünk körében egy bizonyos átstrukturalizálódás történt. Bizonyos váltás, helycsere következett be. Ezzel kapcsolatban nem az értelmiség egészéről van szó, hanem az értelmiségi elitről. Elit alatt az értelmiség egy viszonylag kis, de annál markánsabban körülhatárolható részét értem, aki rendelkezik bizonyos hatalommal, pozícióval, jelentős mértékben meghatározó befolyást gyakorol a politika, kultúra, tudomány, gazdaság területére. Az elit tagjainak mobilitása a közélet egyes területei között jelentős. Az a hatalmi elit, mely az elmúlt évtizedekben konzerválódott, 89 novembere után részben kicserélődött, illetve eltűnt. Most nincs jelentősége értékelni ennek a letűnt rétegnek a valódi, illetve talmi értékeit, tény, hogy legitimitását a pártstruktúrában elfoglalt helye, illetve az ehhez való többnyire személyes viszonya szabta meg. Igazából nem került egy új elit a régi struktúra helyébe, bizonyos emberek kerültek meghatározó pozícióba, akik már azóta is részben kicserélődtek, tehát van egy formálódó elit, amely elsősorban politikai beállítottságú. Egy másik kérdést vetnék fel. Néhányan már hosszabb ideje beszélünk tudományosságunk zsákutcás fejlődéséről. (Ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni.) Rövidre zárt körben mozgunk, ha kisebbségi társadalmunk különböző területeinek tudományos eszközökkel történő feltárásáról van szó. Az elmúlt két év során egy jelentős váltás, átcsoportosulás történt a különböző értelmiségi tevékenységek terén. Kétségkívül a politikusok és a közírók szerepe növekedett, másrészt a hosszútávú értékek megteremtői, például a tudományos kutatók tevékenysége az intézményrendszer hiánya következtében háttérbe szorult. A tudományosság buktatói Grendel L. — A fordulat nyomán felszínre került és megalakult új politikai pártoknak egyik fő kötelessége lehetne az, hogy megteremtsék azokat az intézményeket, azt az intézményrendszert, amelyik lehetőséget nyit a szlovákiai magyar tudományos élet fejlődése számára. Szerintem ez mind a három vagy négy politikai mozgalom és párt profiljába, programjába belefér. Persze ehhez az is kellene, hogy bizonyos oszthatatlan magyar érdekekben a három vagy négy magyar politikai csoportosulás közös nevezőre tudjon jutni. Érdek, hatalom és kisebbség Gyurcsík I. — Fontosnak tartom, hogy az említettekre kötődve beszéljünk az érdekekről. Most hagyjuk az egyéni érdekeket, s próbáljuk megvizsgálni a csoportérdekeket. Ezek lehetnek pártérdekek, továbbá egy nagyobb közösség érdekei, melyek a mi esetünkben lehetnek a kisebbségi érdekek, valamint az állam érdekei és a globális érdekek. Elsősorban azonban a csoportérdek és a közösségi érdek viszonyát vizsgáljuk meg. Konkrét példákat lehetne hozni a közelmúltunkból arra, hogy az egyéni és
