Irodalmi Szemle, 1992
1992/4 - DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN Remény és félelem között
DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN jelenlegi helyzetben, s átadnia a helyét? Kinek? Itt van a probléma. Nem tudjuk, milyen helyzetben vagyunk, nem ismerjük pontosan társadalmunk struktúráját. Tudjuk, hogy sokkal rosszabb az értelmiségi arányunk az országos átlagnál. Egyetértek azzal, hogy a legjobb koponyáknak a szellem felé kell fordulnia, hogy értékeket alkossanak, hogy belőlük újraépítkezzünk. De hol az a szakembergárda, hol vannak azok a közgazdászok, jogászok, politológusok, akik szakmailag képzettek, erkölcsileg tiszták, mernek és akarnak is politikai szerepet vállalni? Tanulságos lenne megvizsgálni társadalmunk struktúráját, látni, hogy mennyire beteg társadalomban élünk. Ez összefüggésben van az értékek zavarával és az érdekek artikulálásával. Grendel L. — Jó, akkor tényleg vizsgáljuk meg, hogy ezeknek a torzulásoknak mi az oka, és ezek a torzulások hogyan javíthatók ki... Gyurcsík I. — ... és melyek azok az értékek, amelyeket ezekből át kell menteni és újrafogalmazni. Értelmiségi dilemma Grendel L. — Abban én is egyetértek veled, hogy itt valóban nincs egy képzett, a hatalmat gyakorolni tudó, a politikai játékszabolyokat ismerő réteg, hanem szlovákiai magyar értelmiségiek vannak, akik jobb híján belekerültek ebbe a helyzetbe. S nem biztos, hogy ez a mi kisebbségünk számára a legszerencsésebb állapot. Fontosabbnak tartom azt, hogy a kisebbségi értelmiség a magyar kisebbség szellemi értékeinek a teremtője legyen és ne parlamenti és pártcsatározásokban vesztegesse el a többre hivatottságát, azt, ami benne van és amivel szellemi értéket teremthet e közösség jövője számára. Magyar nemzet nem létezne több évszázados magyar irodalmi múlt, magyar színházkultúra, magyar képzőművészeti kultúra stb. nélkül. E nélkül mi nem magyar nemzet lennénk, hanem egy magyarul beszélő etnikai csoport, mert nemzetté a kultúra tesz bennünket, véleményem szerint. Tehát nemcsak megmaradnunk kell, hanem ahhoz, hogy megmaradjunk ahhoz nekünk szellemi értékeket is kell teremtenünk. Úgy érzem, ezt a szempontot elhanyagoljuk vagy nem vesszük eléggé komolyan. Nem vesszük olyan komolyan, amilyen komolyan kellene vennünk a jövőnk szempontjából. Gyurgyík L. — 89 végén és a 90-es év elején az értelmiségnek teljes mértékben be kellett kapcsolódnia a rendszerváltás folyamatába. Úgy tűnik, hogy értelmiségünk jelentős része, márcsak alacsony részaránya miatt is, kénytelen részt venni a politikai életben, másrészt Grendel Lajos értelmiségünk állandó szellemi értékeink iránti elkötelezettségét hiányolja. Ez tulajdonképpen a kisebbségi társadalmunkban megmutatkozó kettős útkeresésnek a jele. Elterjedt vélemény, hogy jelenlegi körülményeink között a politika elsőbbséget élvez a továbbiakban is, hiszen most olyan kérdésekről van szó, amelyek létfontosságúak és hosszú távra megszabhatják további jövőnket. A másik oldalon itt van a folytonosság kérdése. Úgy tűnik, hogy
