Irodalmi Szemle, 1992
1992/4 - KULCSÁR FERENC: Virrasztás; Agónia; Félelem (versek)
Félelem Félelem Ismerd Se: félsz. Mint vesztőhelyen az állatokí retteged a pillanatot, a villanást, mely hátrarántja fejed, s elhal lélegzeted. Ismerd be, a színarany tengelyt, melyen forogsz, úgy érzed oCykgr, mint kísértő, ki beforgat a mélybe, a szenvedéllyel leigázó éjbe. Ismerd be, nem tudod, röpülsz-e majd, és száguldásod milyen világodat sodor, s íj. győz le téged, miféle szépség pecsétel be, miféle mélység tátongása hívja, s őrzi meg létedet? Ismerd be életed!
/
