Irodalmi Szemle, 1992
1992/4 - DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN Remény és félelem között
DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN Remény és félelem között 1992. január 30-án az Irodalmi Szemle szerkesztőségében, a pozsonyi Mihály utcában, néhány szlovákiai magyar értelmiségi cserélt eszmét érdekekről, értékekről, tudatról, hatalomról, kisebbségről és szabadságról. Normális körülmények között ebben nem volna semmi rendkívüli, azonban az elmúlt két esztendő pluralizálódása furcsán csapódott le értelmiségünk körében, közéletünkben. Az értelmiség zöme aktívan bekapcsolódott a politikába, s ott is maradt, vákuumot hagyva maga mögött a közéletben, a szellemi értékteremtés terén. A szabad vélemény- cserét felváltotta a politikai kinyilatkoztatások, programok és kiáltványok sora, szemléletek „ásták be magukat” merevedtek meg, nem alakultak ki azok a fórumok, ahol eltérő világnézetű, gondolkodásmódú, szemléletű emberek, hatalmi vagy más megszorításoktól függetlenül, szabadon vitáznak a „köz dolgairól”. Pedig e nélkül a szabad eszmecsere nélkül nehéz elkerülnünk a doktrinérség vagya messianizmus veszélyeit, kiplántálni magunkból a kizárólagosság rossz emlékű megnyilvánulásait, vitázva tolerálni az eltérő véleményt. Nos, az Irodalmi Szemle kerekasztalbeszélgetése — a résztvevők szándéka szerint — vitával, a nézetek tisztázásával szeretne hozzájárulni e helyzet feloldásához. Az „üzengetések” hosszú időszaka után nyilvánvalóan sok vitára, fórumra lesz még szükség, hogy a gyorsan változó körülmények között megfogalmazódjanak közös érdekeink, értékeink, tegyük tisztába múltunk, ismerjük jelenünk, s oldjuk a merev „frontokat”. E beszélgetés, reméljük, csak a kezdet. (A beszélgetés résztvevői — Grendel Lajos, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a házigazda, Gyurcsík Iván jogász, Gyurgyík László szociológus, Tőzsér Árpád költő és Turczel Lajos nyugalmazott egyetemi tanár, irodalomtörténész.) A párbeszéd hiánya Grendel L. — Javaslom, beszélgessünk a szlovákiai magyarság értéktudatáról, s ennek összefüggéseiről a szlovákiai magyar politikai helyzettel. Továbbá pedig arról a politikai helyzetről is, amelyben ma élünk és amely meghatározza azt, hogy a magyarságtudatunkhoz és az értékeinkhez hogyan viszonyulunk, hogyan kellene viszonyulnunk. Máris átadnám a szót Gyurcsík Ivánnak, akitől ennek a kerekasztal beszélgetésnek az ötlete származik, s aki ennek a beszélgetésnek a koncepcióvázlatát kidolgozta.
