Irodalmi Szemle, 1992

1992/3 - FARNBAUER GÁBOF: Fantazmák 5. (gondolatregény)

FARNBAUER GÁBOR

zők sokaságát jelentik. Tehát az alakzatok és az elméletek összetettségükben is univerzáliáknak és számoknak tekinthetők.

20.2 (A jelölés a legelemibb jelentés. A hasonlítás a legösszetettebb.)

20.3 Az egyik oldalon vannak a szavak, a másikon a létezők. A létezőkről tudjuk, hogy léteznek, a szavakról nem tudjuk, hogy mit csinálnak. Ha a szavakkal a létezőket próbáljuk közelíteni (leírni, megjeleníteni, kifejezni), akkor (határesetben vagy a siker mértékéig) a szavak is „létezők”, vagy a létezők is „szavak”. Az első lehetőség a grammatológia lehetne, a második (amely alig különbözik az elsőtől) a kalligramika.

21. A létezők azért léteznek egyedi módon, mert különböznek. Mert ha nem különböznének egyedi értelemben, akkor néhányan annyira hasonlíthatnának egymásra, hogy nem lévén megkülönböztethető egyedi létük, nem léteznének egyediségükben. Ha legalább két alma megkülönböztethetetlenül azonos lehetne, akkor egy spekulatív ellentmondást kapnánk, hiszen volna két almánk, amelyekről senki sem tudhatná, hogy melyik melyik. Még ők maguk sem. Ilyen két (vagy több) alma spekulatív érvénnyel nem létezhet. Tehát nem állhat fenn az előfeltevés, amely ide vezetett.

(A spekulatív módszer leginkább csak a lehetetlenségek taglalására épülhet. Spekulatív módszerrel csak kizárás formájában állíthatunk olyat, ami esetleg meghaladhatja a spekulativitás belterjességét.)

22. A Tér ki van zárva.

A Tér az egy látszat. Egy rossz látszat, amely akkor keletkezik, ha a létezőből kiszorítjuk a saját végtelenségét, így az a környezetébe, a többi létezőbe „préselődik át”.

23. A szám a létezést nevezi meg — mint tulajdonságot. Ha úgy tetszik, magát a végtelen különbözést. Ha úgy tetszik, magát a végtelent az egyediben. Ügy képzelem, hogy a végtelen nem mérete a létezőnek, nem is actusa, nem is potenciája, hanem a létezése.

Ha valamire azt mondjuk, hogy Egy, akkor fennáll, hogy az létezik.

Legyen már végre a szám is szó. Legyen már végre a létező is szó.

23.1 A létezés grammatikája a különbözés.

23.2 A létezőnek beiső a végtelen, és ez a léte. Szemléleti haladvány:

1. A létező véges, és benne van a végtelen térben.

2. A létező is végtelen, és a tér is határtalan.

3. A létező végtelen, és a tér a létező végtelenségének a látszata.

23.3 Szavainkkal beszélni tudunk a létezőkről, tehát a szavak jelentésének is rendelkeznie kell valamilyen végtelenséggel, de ezt kívülről kapják.