Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - FARNBAUER GÁBOF: Fantazmák 5. (gondolatregény)
Fantazmák 5. ... Reáliák ... Univerzáliák iszTAI asztal osztal aiZTfl/ Ajs.t«l asz Tál ... asztal Alma almA alma AlmA *lM/\ alma ... alma i6o/Lya ibOL*, v»Sya ibolYA iBOlya ... Ibolya 'LlAT IIH*t ifUt l^iar IILat lllaT ICcďT ... Illat tAozgA,, MozbA8 M°ZöAS rnOZgás ... mozgás asztal alma Ibolya Illat mozgás ... Egy aaztal aaztal alma alma Ibolya Ibolya Illat Illat ... Kettő ... Univerzáliák ... _* Számok i ái A reáliák abban hasonlítanak, hogy különböznek. Az univerzáliák abban különböznek, hogy hasonlítanak. A számok abban különböznek, hogy hasonlítanak, és abban hasonlítanak, hogy különböznek. 18.2 A reália minden mástól különböző egyedi létet jelent (egyszerű hozzá- rendeléses jelölés segítségével). Az univerzália különböző egyedi létek sokaságának valamilyen hasonlóságát jelöli. A szám különböző egyedi létek hasonló sokaságainak azt az egyedi hasonlóságát jelöli, hogy léteznek. 19. Apuka, és mégis — mit csinálsz, amikor dolgozol? 20. A szavaknak van létező jelük, és van tartalmuk, amellyel létezőket jelölnek vagy jelentenek. 20.1 A reáliának a létezőt kellene kimondania, annak hasonlíthatatlan és minden mástól különböző egyediségét. Reáliából pontosan annyi „van”, ahány létező van. Minden létezőt, minden pillanatában külön reáliával kellene jelölni. Ahány féle almánk van, ugyanannyi reáliára van szükségünk a leírásukhoz. Az univerzália a létezők hasonlóságát mondja ki. Ezért minden univerzália egymáshoz hasonló létezők tetszőleges sokaságát jelenti (jelöli). A szám a létezőknek a létezését szólítja meg, amennyiben ebben mind- ahányan hasonlítanak. Az univerzáliák és a számok struktúráit verbális szerkezeteket alkothatnak (alakzatok és elméletek), amelyek a hozzájuk hasonló szerkezetű léte
