Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - FARNBAUER GÁBOF: Fantazmák 5. (gondolatregény)
FARNBAUER GÁBOR FANTAZMÁK 5. amelyben nehéz lesz 1. Erőt vettem magamon. Erőt vett rajtam valamilyen fáradtság. Végy erőt magadon. Légy fáradt már. 2. Mi köze az embernek a TH-hoz? ii Az ember gondolkodása, tevékenysége tetszőlegesen módosulhat, de ő nem a „tetszőlegesség”. Az ember nem „abszolút homeosztázis”. Aktuálisan mindig „valamilyen” (valahogyan gondolkodik és valahogyan cselekszik), „bármilyen” csak lehet — ha módosul („meghal”). Teljesen szabad annyiban, hogy az elemi tetszőleges gondolat és a tetszőleges tett (action gratuite) lehetőségével rendelkezik. Korlátlan tetszőleges- séggel rendelkező gondolkodással és korlátos gondolatvilággal rendelkezik Gondolkodása lehetőségeiben tökéletesen szabad, viszont aktuálisan kiépült gondolatvilága korlátosságában abszolút nem szabad. A „lehetőség” kísértésében él. Az ember aktuális meghatározottsága a kierkegaardi „közvetlenség” (azonossága önmagával), potenciális tetszőlegessége — a „közvetettség” (különbözése önmagától). íz Gondolatvilága, gondolatainak organikussága, tehát tetteinek organi- kussága — aktuálisan mindig kötött, és mássá, bármilyenné csak: lehet. 13 Az elemi gondolatok és tettek tetszőlegességének szempontjából semmi elvi akadálya nem volt, hogy az ókori emberek űrhajót építsenek, és Holdra lépjenek Az ehhez szükséges (külön-külön teljesen értelmetlen) mozdulatok sorát semmi nem akadályozta volna, csak az akadályozta, hogy ez a tetszőlegesség- ben bennerejlő verbális organizmus (a szükséges technológiák műszaki leírása) nem állt a rendelkezésükre. Nem állt rendelkezésükre egy szöveg (metate- vékenység), ami nekünk már birtokunkban van. Az ő esetükben ennek a szövegnek a mondatai ott voltak az Összes Lehetséges Mondatok Beláthatatlan Birodalmában, és a szükséges tevékenységek — az összes lehetséges mozdulatok világában. Azóta csak az történt, hogy sokat beszéltünk, írtunk, és a sok
