Irodalmi Szemle, 1992

1992/3 - SZABÓ KÁROLY: Tragédiák és komédiák (krónika)

SZABÓ KÁROLY

Hogy az üldözésnek és a kitelepítésnek nemzetközi jóváhagyást szerezzenek, a potsdami konferenciához fordultak, mely azonban ezt nem adta meg, s kétoldalú tárgyalásra utasította a két kormányt.

A magyar kormány kénytelen volt a tárgyalóasztalhoz ülni, amelynek eredményeképpen született meg 1946. február 27-én a magyar — csehszlovák lakosságcsere-egyezmény.

Az egyezmény a csehszlovák kormányt felhatalmazta arra, hogy kijelölje azokat a családokat, személyeket, akiket át akar telepíteni Magyarországra.

Könnyen belátható, hogy ezzel a jogával élve a módos családokat jelölte ki, s azokat a személyeket, akik a jogfosztott magyarság kulturális és politikai vezetői lehettek volna. így került az áttelepítendők listájára Gömöry János is, aki ekkor már betöltötte hetvenhetedik életévét.

(Gömöry János 1869. május 12-én született Nyíregyházán. Meghalt 1966. május 7-én Budapesten.)

A csehszlovákokkal volt egy hallgatólagos egyezségünk arra, hogy hetven éven felüli magányos családok áttelepítésétől a gyakorlatban el fognak tekinteni. Ezért döbbentünk meg Pozsonyban a magyar meghatalmazott hivatalában, hogy a Szlovák Telepítési Hivatal Gömöry Jánost notifikálta (áttelepítési transzportba besorolta).

Természetesen tiltakoztunk a hallgatólagos egyezség megszegése miatt. Berecz Kálmán meghatalmazott azonnal Prágába utazott Clementis külügyi államtitkárhoz, akinek nevéhez fűződött a lakosságcsere-egyezmény megkötése, s aki a magyar ügyekben a legfőbb fórum volt. Jól ismerte Gömöryt!

Hiába volt minden! Clementis válasza így hangzott: „Csehszlovákiában a magyar kulturális életet megszüntetjük. A jövőben sem tűrünk ilyesmit. Márpedig Gömöry János a magyar kultúráiét exponált korifeusa volt, s lehet még a jövőben is! Ezért Gömörynek el kell tűnnie Kassáról!”

Berecz Kálmán pozsonyi meghatalmazott — így — dolgavégezetlenül jött haza. Mit csináljunk? Hogyan közöljük ezt a kedvezőtlen döntést tapintatosan Gömöryvel?

Én kaptam azt a feladatot, hogy utazzam Kassára, közöljem a döntést, s tegyek meg mindent annak érdekében, hogy az áttelepítés a lehető legemberibb módon történjék meg.

Elutaztam Kassára. Gömöryék kétszintes villában laktak. Szintenként 4-4 helyiség volt. Egy hosszú élet szorgos munkájának eredménye! Hogy közöljem véle, hogy mindezt itt kell hagynia. De nemcsak ezt. Azt a hatvan évet is, melyet népe szolgálatában eltöltött. Hogy fogom közölni véle? Tépelődtem, mielőtt beszélni kezdtem volna.

De addigra már leültetett dolgozószobájában. Velem szemben Gömöry János bácsi! Amint rátekintettem, rögvest éreztem, hogy egy bölcs emberrel ülök egy asztalnál, s nem lesz nehéz dolgom. így is lett! Szépítve mondtam el Clementis válaszát. Arca mély barázdát vájt, s mozdulatlanul figyelt engem. S miután befejeztem mondanivalómat, válasza ez volt: „Az Isten akaratában megnyugszom! Megyek!” Áttelepült. Solymáron kapott egy