Irodalmi Szemle, 1992

1992/3 - SZABÓ KÁROLY: Tragédiák és komédiák (krónika)

Tragédiák és komédiák

meglehetősen elhanyagolt házat, s a hetvenhét éves ember hozzáfogott a javításhoz. Sajátkezűleg végezte az ács- és kőművesmunkát. Szeretett hitvese nehezebben viselte a sorsát. Hamarosan meghalt. Gömöry János pedig a kapott parasztházat is otthagyván a pesthidegkuti pedagógus nyugdíjotthon féltve őrzött lakója lett. Születésnapján minden esztendőben meglátogattuk. Itt ösztönözte őt Ilku Pál önéletrajzi regényének megírására, amelyet kilencvenöt éves korában adott ki. Kilenvenhét éves korában, egy kora tavaszi éjszakán aludt el örökre.

5. Németh János halála

Ifj. Németh János tallósi lakost 1947 januárjában egy szép reggeli napon hívatta a községi jegyző, hogy adja át a község pénztárát, mivel családjával együtt másnap deportálják Csehországba. A pénztár átadása után azonnal hazament, felpakolt egy kocsiravalót, a kocsi után kötött egy tehenet, és apósájoz, Lengyel Miklóshoz hurcolkodott a szomszéd faluba, Pozsonyeper- jesre, mindenét visszahagyva lakásában. Pár nap múlva súlyosan megbetegedett, és hónapokig a pozsonyi evangélikus kórházban nyomta az ágyat. Ezalatt a Csehországba szállítás elvesztette aktualitását. A tallósi házaát azonban elfoglalta egy Anton Plačko nevű jövevény telepes. Ifj. Németh János haza-hazajárt Tallósra látogatóba öreg édesanyjához. Egy szép napon Tallóson az utcán találkozott az ottani csendőrőrs parancsnokával, aki tudatta vele, hogy joga van elvinni a házából a fehérneműit, bútorait stb. Ezen hír hallatára sógorával, Lengyel Bélával a jelenleg házában lakó Anton Plačkóhoz indult. Plačko, látva ifj. Németh János közeledtét, a ház folyosóján elébement ifj. Németh Jánosnak, szó nélkül kirántotta revolverét, és közvetlen közelről hatszor rálőtt ifj. Németh Jánosra. Három lövés talált. Németh összerogyott, majd rettenetes kínnal, vérezve, szinte négykézláb a kb. 250 méterre lévő szülői házba vonszolta magát édesanyjához. Rövidesen a nagyszombati kórházba szállították, ahol azonnal megoperálták, de belehalt sérüléseibe. Temetésén a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság is képviseltette magát. (A pert utóbb Pozsonyban folytatták le. Anton Plačko szándékos emberölésért másfél évet kapott!)

6. Egynéhány tudósítás a csehországi deportálásokról

JEGYZŐKÖNYV

F e 1 v é v e : a magyar meghatalmazott hivatalában 1946. december 9-én.

Alulírott Víg Lajosné sz. Kelley Erzsébet gútori lakos, Csehországba való elhurcolásának a körülményeit a következőképpen adja elő:

1946. november hó 18-án kapta meg férjem, Víg Lajos a Csehországba szóló behívót. Férjem 1946. szeptember 14-én tért vissza orosz hadifogságból mint beteg rokkant, dolgozni nem tud. A behívó másik oldalán szerepeltem én, három gyermekemmel, a tizennyolc éves Sándorral, a tizenhat éves