Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - SZABÓ KÁROLY: Tragédiák és komédiák (krónika)
SZABÓ KÁROLY 2. Csehet a magyarért A magyar — csehszlovák lakosságcsere-egyezmény lehetővé tette, hogy a csehszlovák Áttelepítési Bizottság már 1946 márciusában Magyarország 18 pontján körzeteket állítson fel és megkezdje az önként jelentkezők toborzását és összeírását. A jelentkezők száma, akik Csehszlovákiába való áttelepülési szándékukat aláírták, 92 300 fő volt. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság közegei azonban megállapították, hogy a jelentkezők 22 %-a a legkisebb szlovák vagy cseh nyelvtudással sem rendelkezik, s ezért ellenük kifogást emelt. Már bent voltunk a magyar — csehszlovák lakosságcsere lebonyolításának sűrűjében, amikor a Szlovák Telepítési Hivatal osztályvezetője, dr. Ivan Gašparik (aki különben döntőbírói párom volt egyedi áttelepítési ügyekben) egy vasárnap délelőtt felhívott telefonon, s közölte velem, hogy az érsekújvári pályaudvaron egy békéscsabáról áttelepült szlovák család már több napja kirakatlanul vesztegel, mert a vele ikresített magyar nem hajlandó áttelepülni. Arra kért, szálljunk ki Újvárra, s intézzük el az ügyet békésen. Ráálltam. Érsekújvári körzeti biztosomat, Hollósy Jánost rögvest felhívtam telefonon, s arra kértem, hogy a szlovákkal ikresített magyar partnert délután 3 órára rendelje be. Hollósy tudott a dologról, de miután a szlovák körzeti biztos nem kérte beavatkozását, nem is tett ebben az ügyben semmit. Gašparik ugyancsak berendeltette a csabai szlovákot. Kiszálltunk Érsekújvárra, ahol a szlovák Telepítési Hivatal körzeti irodájában már vártak a felek. A megkérdezést én kezdtem. Elmondottam, hogy a magyar — csehszlovák lakosságcsere-egyezmény szerint a csehszlovák fél van feljogosítva arra, hogy kijelölje az áttelepítendő személyeket, családokat. Ebbe nekünk beleszólási jogunk nincs, vétót nem emelhetünk. Ha ikresítve van már és nem hajlandó áttelepülni, kiteszi magát annak, hogy a csehszlovák katonai teherautókra erőszakkal rakják fel, s vagonírozzák be. Sklenár maga elé bámult, majd megszólalt: Ráčte to vysvetliť po slovensky, lebo ja neviem toľko po madarsky, že to presne pochopil. Elmagyaráztam szlovákul, mire Sklenár elmondotta, hogy ő tetőfedő és cseh nemzetiségű, 1923-ban telepedett le Újvárban. Később megnősült, s magyar lányt vett el feleségül, de ennek ellenére nem óhajt áttelepülni Magyarországra. A szlovákkal való beszélgetés úgy kezdődött, hogy Zábrensky közölte Gašparikkal, ő már egy hete egyezkedik, mert Sklenár tényleg cseh, annak ellenére, hogy az 1930-as népszámlálásnál távollétében a felesége magyarnak íratta be. De a csabai ragaszkodik az általa kiszemelt házhoz. A kapott információ után Gašparik is próbált a csabai lelkére beszélni, s helyébe más, hasonló házat ígért. Mire a csabai: Doktor úr, tessék magyarul beszélni, mert nem értem pontosan, hogy miről is van szó!
