Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - SZABÓ KÁROLY: Tragédiák és komédiák (krónika)
SZABÓ KÁROLY Koch professzor ezután elmondja, hogy az első világháború utáni békeszerződés hozta létre a kisebbségekkel telített államokat, köztük Csehszlovákiát is. Masaryk elnök annak idején — írja — határozottan elutasította a pángermanizmus felfogását, hogy a kisebbségeket ki lehet cserélni. A cseh tudós ezt írja. Masaryknak igaza volt, erőszak nélkül és igazságosan nem lehet a kisebbségeket áttelepíteni. A nemzeteket nem lehet az államhatárok szerint ide-oda dirigálni. A szlovákiai magyar kommunisták ismert szellemi vezetője, a stószi Fábry Zoltán után a cseh antifasiszták szlovákiai vezetője is azonos véleményen van Esterházy Jánosról. A különbség csak az, hogy Fábry Zoltánnak A vádlott megszólal című tanulmánya csak sokszorosítva jelenhetett meg tavaly, míg Koch tanár könyve a csehszlovák könyvpiac egyik eseménye lett. A halálos ítéletet — távollétében — természetesen nem hajtották végre, lassan feledésbe is merült. 1949 májusában azonban futótűzként terjedt el a hír, hogy a szovjetek Esterházyt Ágcsernyőn át fogják adni a csehszlovák szerveknek és Pozsonyba szállítják. A hír felkavarta nemcsak a szlovákiai, hanem az európai demokratikus közvéleményt is. Az európai, de még inkább az amerikai zsidó szervezetek a tiltakozó táviratok százait zúdították a csehszlovák kormányra. De nem voltak restek a pozsonyi magyar főkonzulátus munkatársai sem. Tudták, hogy rögvest cselekedni kell. (A fennálló csehszlovák törvények értelmében a távollétükben halálraítélteket megkerülésük után 24 órán belül ki kell végezni.) Vándor József főkonzul azonnal Budapestre utazott, hogy a magyar külügyminiszter közbelépését kérje. Azt megelőzően felkérte Fábry Zoltánt, hogy a csehszlovák kormánynál interveniáljon, aki Kassáról repülőgéppel tette meg az utat Prágába. Továbbá megkérte Fodort (utónevére nem emlékszem), munkatársát, hogy Szlovákia Kommunista Pártja magyar szekciójának vezetőjét, Fábry Istvánt kérje fel közbelépésre. A tiltakozó táviratok és Fábry Zoltánnak Šrobár miniszternél történt közbenjárása megtették hatásukat. A halálos ítéletet életfogytiglani fegy- házra változtatták. A történelmi igazsághoz tartozik, hogy a magyar külügyminiszter elhárította magától a közbelépést, Fábry István — nem rokona Fábry Zoltánnak — pedig azt mondotta — Fodor szerint —, hogy azt is ki kellene végezni, aki ebben az ügyben közbenjár! Fábry Istvánról még tudni kell azt, hogy mint ifjú kommunista az első Csehszlovák Köztársaságban tevékenyen vett részt a munkásmozgalomban, de 1945-ben maga is részese lett a magyarok üldözésének, s egy kassai drogéria nemzeti gondnoka lett. A magyar tulajdonost megfosztotta kenyérkeresetétől. A felszabadulás után negatív figurája a magyar közéletnek. A szlovák szervek akkor veszik elő, amikor a magyarság a kollektív jogokért küzd. Magas magyar kormánykitüntetésben részesült.
