Irodalmi Szemle, 1992
1992/2 - BETTES ISTVÁN: Az ürülétben minden ürü annyit veszít az öröklétből, mint az életöröm által kiszorított ürüléke súlya, Olykor őrtüzek lobognak (versek)
BETTES ISTVÁN Olykor őrtüzek lobognak hol kjfincsek.is másnáí kilincselnek. kis éjjelikért adnak, éjszakákat kehes kertész gereblyézget száraz tavalyi gizgazt sarki boltnál "minden napszakokban” csípőben tüzel pipacs és mifiaszna aranka füstölög magában a vénhedt göttingeni kertész észért csakis hozzám szalmajancsik. kazalra én hajlítok.szarvat (így maradt divatos mózes) hogy a kos jegyének, haszonélvezői néhanap nagy okosak, [ehessenek, hisz lehuppannak, ők. is a zivatarkísértetes fényből
/