Irodalmi Szemle, 1992

1992/2 - KÖBÖLKÚTI JÓZSEF: Örvendetes ördögi, Peru-szimpátia 2. (tanulmány)

Örvendetes ördögi Peru-szimpátia 2.

folyamatában szükségszerűen bizonyos nem kívánatos realitáselemek, hiteles jegyek kihullanak a rostán, tehát az egyén igyekszik mihamarabb megszabadulni tőlük. Llosa szoros kapcsolatot feltételez az irodalom, valamint a társadalmi élet között, amely szerint a "modern latin-amerikai próza legjellegzetesebb alapvető vonása, egyszersmind érdeme az, hogy segített és segít a latin-amerikaiság tudatosításában”. S ha napjainkban az ottani olvasók egy egységes kulturális közösség tagjainak érzik magukat, akkor az nem kis mértékben az irodalomnak köszönhető.

Az író külön is kitér a kritika viszonylataira és a latin-amerikai nonkonfor- mizmus kérdéskörére is. A perui irodalomban központi figyelmet érdemel a kritika, "vagyis a társadalmi igazságtalanság, a gazdasági egyenlőtlenség és a diktatúrák bírálata”. A "konformista irodalom” elítélő jelző ismeretlen ezekben az irodalmakban; elkötelezett művészet ez a szó szoros értelmében mind művészi, mind pedig valóságábrázolási szempontból, s azon szépprózai alkotásokból, amelyek ezeknek a kritériumoknak teljes mértékben megfelelnek, tekintélyes bibliográfiát lehetne összeállítani.

Llosa meggyőződése szerint saját művei, ami elsősorban tárgykörüket illeti, realista alkotások, bár lehetséges, hogy formailag vagy szerkesztéstechnikájuk szerint esetleg másnak is minősíthetők. Csodálja azokat az írókat, akik a valóságábrázolás folytán egyre mélyebb rétegekig jutnak el, s mintegy ugyanazt a témakört összetettebben, szerteágazóbban, s egyúttal sokrétűbben is variálják. Önmagát a "horizontális” írók csoportjába sorolja, akik állandó kísérletezéseikkel új és új "téma-birodalmakat” hódítanak meg; ’’Sok regisztert szólaltatok meg műveimben, sokféle témához nyúlok, és nem öncélúan, hanem mert minden alkalommal új ösztönzést érzek. És talán azért is, mert az alkotásban a kísérlet érdekel a legjobban. Szeretek kockáztatni...”

A kultúra csak akkor lehet igazán modern, ha magába olvaszt más kultúrákat is, mert az elszigetelődés egyoldalúvá csorbítja, maximálisan akadályozza. Ugyanilyen veszélyt rejt magában a kommersz tendenciájú munkák elhatalmasodása, mivelhogy ezek a valódi kultúra melléktermékei, torz és korcs formái; ízlésrombolók, mert erősen deformálják az illető ország/társadalom művészeti arculatát, s az olvasókat pedig szellemileg lezüllesztik.