Irodalmi Szemle, 1992

1992/11 - LIBRESSZÓ

LIBRESSZÓ

Libresszónk vendégei: Hajdú István író, Csehy Zol- tán(az Irodalmi Szemle szerkesztője), dr. Kiss László orvos — a következő könyvekről mondják el véleményüket: James Joyce: Finnegan ébredése (Holnap Kiadó, 1992), Ezra Pound versei (Európa Könyvkiadó, Budapest 1991), Koncsol László Dlósförgepa- tony (Madách, 1992).

Hajdú István: Az Ifjúkori önarckép és az Ulysses szerzője nagy fába vágta a fejszéjét. Körkörös szerkezetben (utalás a buddhizmus filozó- fijára?) próbálja megjeleníteni az öröklét problémáját. A helyszín ezúttal a már jól ismert ír Dublin. Az események az Earwicker család körül forognak, hömpölyögnek az időtlenségben, sűrűn egymásra ragasztott fóliaképekben, megteremtve az „univerzális történelem” mítoszát az egységes kozmoszban, amit Joyce stílszerűen „Kaozmosz- nak” nevez. A szereplők osztódnak és átlényegülnek, egy jól bevált képlet, a pozitív és negatív pólus (férfi és nő), buta és tehetséges, az egyház által kínált közös öröklét (Isten) és a teljesen lemeztelenített, individulaista, emberi halál vonzáskörén belül. Joyce határtalan variációihoz előszeretettel használja fel a Bibliát, a skandináv mítoszokat, a kelta miológiát, de Darwin: A fajok eredete cmű munkáját is, valamint különböző történelmi mondák és vallási legendák „levonatait”.

Ami a könyvben mesterien van kezelve, az maga a nyelv. A szöveget

olvasva hamar kiderül, hogy a szerzőnek és a fordító Bíró Endrének kitűnő költői érzéke van: az önkényesen összekapcsolt szavak, eltorzított szójátékok, gyermeki rigmusok, hangutánzások és tudatos félrehallások határtalan lehetőségeket nyújtanak a komponálásra. Az elsöprő szóáaradatban tizenöt nyelv szavai, kifejezései vannak beépítve. A lefordíthatatlan vagy a fordításban élvezhetetlen gondolatok és gondolathalmazok helyén kiegészítő, magyarázó szövegek állnak, biztosítva a regény folyamatosságát és utalva az értelmi és érzelmi összefüggésekre.

A könyvben folyamatosan előtűnő fa-kő szimbólum, ahol az állandóan növekvő, élő fa dominanciája tűnik ki a holt kővel szemben, Joyce óriási életigenlését, hitét fejezi ki. A könyvet azoknak ajánlom, akikben van merészség felmászni erre az ágas-bogas „fára”.

Csehy Zoltán: Szinte hihetetlen, hogy az az Ezra Pound, aki legalább fél évszázada ihleti a magyar lírát is,