Irodalmi Szemle, 1992
1992/11 - DOKUMENTUM - Tőzsér Árpád - Szigeti László: Út a homokóra nyakából
DOKUMENTUM Tőzsér Árpád — Szigeti László .. * Ut a homokóra nyakából (Interjú) Az első verseit az ötvenes évek közepétől publikáló Tőzsér Árpádot (szül. 1935) a népköltészet archaikus rétegei s az ezeket a rétegeket kísérleti alapként felhasználó magyar, ún. népi szürrealizmus indította az irodalomba. Az 1958-ban közös début-ben föltűnő fiatal szlovákiai magyar költőnemzedék meghatározó egyénisége. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején ő és néhány társa körülbelül azt az irodalmi reformszerepet vállalja a hazai magyar lírában, amelyet a szlovák irodalomban — ugyanebben az időben — az ún. nagyszombati iskola tagjai töltenek be. A hatvanas évek elején (1960-tól 1965-ig) a Hét című hetilap, majd később (1965-től 1971-ig) az Irodalmi Szemle szerkesztőjeként tágabb, közép-európai és európai horizontokat nyit önmaga és a költői, publicisztikai, szerkesztői tevékenységét model- lértékként figyelő olvasói számára. Ezt követően (1971-ben), úgy is mondhatnánk, kivonul a bomladozóban lévő irodalmi életből, öt évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszékén a régi magyar irodalom oktatójaként működik. 1976-tól a Madách Könyvkiadó szlovák fordításirodalmi részlegének vezetője. Öt magyar s egy szlovák verseskötete jelent meg; ez utóbbi válogatás, Na brehu papiera (A papír partján) címmel 1983-ban látott napvilágot. Kiadott még három tanulmány-, illetve esszékötetet, s magyarra fordította Vladimír Mináč Súvislosti (Összefüggések) c. művét és Ľubomír Feldek Svitanie s ceruzkou (Virradat a ceruza körül) cím alatt összefogott válogatott verseit. Számos szlovák és cseh versválogatás összeállítója és társfordítója. Háromszoros Ma- dách-díjas, érdemes művész. (Sz. L.) * Ez az interjú eredetileg szlovákul jelent meg a Literárny tždenník 1989. nov. 3-i számában, Europské nostalgie — Európai nosztalgiák címmel.
