Irodalmi Szemle, 1992
1992/11 - GÁL SÁNDOR: Egy éjnek rövid vigyázása
Egy éjnek rövid vigyázása ma ünnepli az első születésnapját. A kocsiból, amelyben egyéves méltósággal trónol, csak fehér kötött sapkája világít el idáig. Családunkban ő sorrendben a negyedik Sándor... Húsz, huszonöt év múlva, ha megérjük, ha nem jönnek ránk háborús veszedelmek, vajon milyen választ fogalmazhatok — fogalmazhatunk — mai kétségeimre? Békévé oldódik-e utódainkban a mi múltunk, életünk, sorsunk, sokszoros kisebbségünk?! Születik-e számukra értelmes jövő? Vagy ez a nemzedék is azzal a tudattal lesz kénytelen élni, amelyet déd- és nagyszüleitől örökölt — a rosszkor születés ódiumát hordozva a vállán? (1983)
/
