Irodalmi Szemle, 1992

1992/11 - KONKOLY EDIT: Ruhák

KONKOLY EDIT

Ruhák

Dosztojevszkaja emlékeit olvasgatva egy valami ébredt fel bennem: kíváncsiság az első, a névtelen feleségre.

— Nézzed csak! — emeli fel Anna a fehér batiszt ruhácskát. Itt-ott már lyukas, a varrás is felfeslett, és a moly is megrágta. Ezt még sem adhatja oda. Szeme az összehajtogatott ingekre tévedt, sárgák már, ahol nem, ott egymáshoz tapadtak. És itt a fekete zsorzset, a kedvence, a szélén pirossal hímezve.

Emlékszik arra a nyárra, amikor először volt rajta, ott, Szegeden. Tizennyolc éves és a barátnőjével a Tisza parton sétálnak. Vidámak, nevetgélnek, hol a galambokat ijesztgetik, hol egymásba karolnak, de a szembejövő fiatalemberek előtt elcsendesednek, csak mögöttük virgonckodnak ismét. A másik lány csinos, rajta nagy pöttyös, loknis ruha van. Csinos, de nem csinosabb nála. Micsoda nyár volt. Ma is érzi a nyárfák illatát s megremeg. A kertbe is akart ültetni egyet, de aztán — jobb így. Legyen, ami időnként váratlanul s mindig ugyanúgy hat rá, elviselhetetlenül, mégis édesen.

Hát ez? Ez meg mi? — Akad a kezébe egy kis vászondarab.

Lassan morzsolgatja a fehér anyagot és már régen tudja, miféle anyag ez. Egy kösztüm darabja.

Mikor gyermekét várta, akkor szabta szét, talán Zsuzsinak akart belőle valamit csinálni, vagy nagy pocakját szerette volna belegyömöszölni? A kabátka még megvan. O tervezte, hatalmas gombjai ma is különlegessé teszik. Emlékszik, hogyan csodálkozott Erzsi néni, mikor meglátta a gombokat. Sehogy sem akarta rátenni őket.

— Elrontják, lányom, hidd el. Nem is látszik a kabátból semmi, ha rátesszük.

— Tegyük csak rá, Erzsi néni. Nem fogja az elrontani!

így hát rátették. Nem is rontotta el, Annának lett igaza. Egyébként minden kívánságának eleget tett a varrónője, még ha ellenállást is mutatott olykor, csak jóindulatból tette. így hát lelkendezve vitte az olcsó anyagokat és hatalmas terveit a kis zsidó asszonyhoz, s az eredmény általában őt igazolta. Szeretett is menni a Dobogó utcába, hányas szám is? A kanális mellett jobbra az első sarokház.