Irodalmi Szemle, 1992

1992/9 - KONTEXTUS - FÓNOD TOLTÁN: Az igazság a humanitás matematikája

KONTEXTUS

FONOD ZOLTÁN

Az igazság a humanitás matematikája

(T. G. Masaryk időszerűségéről két műve kapcsán)

A közelmúltban két kiadvánnyal is gazdagodott a legendás államalapító, humanista és gondolkodó, T. G. Masaryk munkásságát bemutató magyar nyelvű irodalom. A világforradalom 1914—1918 (Európa-Madách, 1990) című mű — Trianon 70. évfordulójának évében — új fordításban jelent meg. Demokrácia, nemzetiség (Regio-Madách-Kalligram, 1991) a címe annak a válogatásnak, mely — régi fordítások felhasználásával — a kisebbségi kérdésről, a humánum és demokrácia elveiről, valamint az antiszemitizmus kérdéséről tájékoztatja az olvasót.

Az elmúlt évtizedek viszont, ahogy az természetes is, megmérték T. G. Masaryk életművét is. A történetfilozófus jócskán túljárt a hatvanon, amikor államfőként lehetőséget kapott arra, hogy eszméit a mindennapok politikai gyakorlatában érvényesítse.

A kocsis professzor-fia, a filozófia egyetemi tanára, a cseh szociológia megalapítója egyben az osztrák parlament képviselője és az osztrákellenes külföldi ellenállás szervezője is volt. (Fejtő Ferenc szerint Masaryk a propaganda lángelméje és Trianon egyik előidézője.) A független Csehország megteremtésének szándékával vállalta 1914 decemberében az emigrációt, s politikai és propaganda-tevékenységével rövid négy esztendő alatt elérte, hogy az antant azonosult a Monarchia szétzúzásának a gondolatával. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy az utódállamok megteremtése nemcsak a nemzetek önrendelkezése szempontjából volt jelentős, hanem lehetőséget adott arra is, hogy a francia politika szövetségeseket biztosítson magának, mégpedig a német nagyhatalmi törekvések ellensúlyozására. A háborúvesztes Németország bűneiért azonban nem a „tettest” vagy a társat, nem Ausztriát büntették, hanem Magyarországot.

Amikor Masaryk emlékiratai megjelentek, a kötetet jobbára azok táborában is elismerés fogadta, akik egyébként Masaryk írásaiban az „ellenség” címszó alá sorakoztak. A világforradalom (Svétová revoluce, 1925) című Masaryk-mű angolul The Making of State címmel jelent meg 1927-ben. Ez a kötet a Masaryk-kultusz forrása lett, a cseh közvélemény