Irodalmi Szemle, 1991

1991/7 - Mészáros András: Amo ergo sum, avagy feljegyzések szerelemről és időről (esszé)

MÉSZÁROS ANDRÁS „Metafizikai erotika: a világon át a nőt szeretni, a nőn keresztül pedig a világot. “ (Georg Símmel) Nem szerelemfilozófiát írok, hanem a szerelem időiségét próbálom megragadni és kifejezni. Szerelemfilozófia esetén azt a plátói eszmét kellene bemutatni, amely Atlantiszként süllyedt el az emberiség emlékezetében, és amely szerelem és bölcselet ikertestvéri viszonyáról szól. Arról a szinte mitológiai Összefonódott- ságról, amelyben nem különül el érzés és értelem, sejtés és logika, áhítat és meg­ismerés, esztétikum és etikum - vagyis az emberi létezés azon vonásai, amelyeket a „józanság“ jegyében szembenálló orientációs pontokként fogunk fel. Régi ál­mom, hogy a filozófia szerelemben való gyökerezését legalább úgy tapogassam ki, ahogyan a kivágásra ítélt fa tövének körülásásakor előbukkannak talajba bo­csátott éltető és rögzítő kapcsai. Persze, ahogyan a fa megszűnik ezzel, úgy a sze­relem is azt veszíti el a fogalmi előállítás nyomán, amit megtalálni véltünk. És a filozófia is racionális konstrukcióként áll elő, anélkül az ártatlan báj nélkül, amelyet ugyan a posztmodernizmus úgy-ahogy rehabilitált, de újra életre már nem hívhatott. Amin az idő túllépett, az már csak valamiféle ontológiai szomorúság képében teremtődik újra. Pedig a múltban - amikor jelen idejű volt - inkább szilaj opti­mizmus, de legalábbis vidám könnyedség tette mozgékonnyá és rugalmassá ezt a filozófiát. Most pedig, rátekintve, inkább szánalom vagy gondolkodói katzen- jammer fog el bennünket. A szerelem mint kozmikus erő és mint emberformáló princípium, valamint a bölcselet mint ennek eszmei megjelenése és kifejeződése- a kezdeteket követő és lezáró civilizációs változások nyomán - már csak emlék és illúzió. Vagyis: a szerelemfilozófia sem lehetséges már a megértés közvetlen­ségében és feltétlenségében (ahol a megértés nemcsak racionalitást, hanem bele­élést és megbocsájtást is jelent). A szerelemfilozófia mára a filozófia egy - a sze­relemről szóló - diszciplínájává vált. + „Hogy a szerelmi kapcsolatban lehetséges-e igazi kommunikáció, az éppenséggel tagadható. Mert ami tudományosan bizonyítható, máris nem feltétlen.“ (Kari Jaspers) Amo ergo sum, avagy feljegyzések szerelemről és időről

Next

/
Thumbnails
Contents