Irodalmi Szemle, 1991

1991/5 - Csanda Gábor: A filológia alkonya (Fónod Zoltán: Kőtábláink)

A filológia alkonya

szetben, melyet a maisták lírájának átlagától megkülönböztetett Forbáth erősen groteszk, villoni naturalista fantáziája. Költői képeiben kedvelte az abszurdumot, a logika teljes sutba dobását, mint pl. a Konklúzió c. versében...” Idézi a veset. „A negyvennyolc lapos versesfüzetben az avantgardista kísérletezés, a hagyományos líra tagadása uralkodik: lázongó indulatokkal alkotott groteszk,

egzotikus, dadaista versek.“ (Csanda 42-43.o.)

Fonod Berkó Sándorról: „Szerelmi lírája is a tragikus kor borzalmaival telik meg.“ A Két vers Klárihoz c. versről. (Fonod 1986, 179.o.)

Vö. „Szerelmi lírája (...), merészen szárnyaló költői képei együtt ábrázolják a szerelem mélységét és a sötét kor borzalmait.“ Idézi a verset. (Csanda 77.o.)

Fonod Darkó Istvánról: „A felhők hőse Pákozdon címmel gyermekregényt is írt. (1928). A repülés magyar titkait témául választó regény jobbára sikeresnek mondható.“ (Fonod 1986, 185.0.)

Vö. „Darkó sikerült gyermekregényt is írt A felhők hőse Pákozdon címmel, melynek témája a magyar aviatika kezdeti korszakához fűződik.“ (Csanda

185.o.)

Fonod Darkó István Zúzmara c. művéről: „A részleteiben jó elbeszélőre valló regénynek vannak halványabban árnyalt részei is, ezek közé tartozik a főhős hirtelen pálfordulása is. Hézagos a jellemek ábrázolása, fejlődésükben való megmutatkozása, s nem mentes a regény (...) Szabó Dezső-s harsányságoktól sem.“ (Fonod 1986, 185. o.)

Vö. „A regény egyike Darkó legjobb alkotásainak, számos részletében igazi epikus biztonsággal tudja ábrázolni ifjúkori élményeit. Befejezése azonban felületes, a főhős pálfordulása gyöngén van megmotiválva, s több szereplő jelleme is torzó marad. (...) A mű némely részletén (...) Szabó Dezső hatása is érezhető.“ Közli a tartalmát. (Csanda 184—185.0.)

Fonod Tamás Mihály Mirákulum c. művéről: „A címadó kisregény erősen emlékeztet Móricz Zsigmond A fáklya című regényére. A falu új papja (Bakos Bálint) összeütközik a helybeli parasztokkal, mert visszaveszi tőlük a korábban bérbe adott papi földet. A pletyka is kikezdte, mert a plébánián teherbe esett egy fiatal szolgálólány, és a plébános helyzete ezért elviselhetetlenné válik. A hívők, ellenszenvük miatt még templomba se mennek...“ (Fonod 1986, 193-194.0.)

Vö. „Kisregényei közül a legsikeresebbnek a Mirákulum (1932) címűt tartjuk, Móricz A fáklyájának hatása érezhető rajta. A falu új papja, Bakos Bálint ösz- szeütközésbe kerül a parasztokkal, mert visszaveszi tőlük az előző plébános által bérbe adott földeket. A falusi pletyka is szájára veszi nevét, mert a plébánián teherbe esik egy fiatal szolgálólány; a templom még vasárnap is üresen marad. A pap helyzete elviselhetetlenné válik...“ (Csanda 170-171.o.)