Irodalmi Szemle, 1991

1991/5 - Csanda Gábor: A filológia alkonya (Fónod Zoltán: Kőtábláink)

Csanda Gábor

III.

„Mihez lehet az ember hűséges? Övéin kívül szülőföldjéhez, nemzetéhez, de legfőképpen önnön törvényeihez. Elveinket, tartásunkat meg kell őriznünk, az ilyen magatartás tehet csak képessé bennünket a belső számadásra. (...) Kötetcímünk az értékek, a tettek megtartó erejére utal... “

(Fonod Zoltán fülszövege a Kőtábláinkhoz)

A Kőtábláink alcíme (Válogatott írások) számomra értelemszerűen azt jelzi, hogy a kötetben közölt írások egyszer már valahol megjelentek, s most azokból kaptam válogatást. Az írások többségének végén ott is található az írás keletkezésének dátuma, csupán egy esetben (A csehszlovákiai magyar irodalom 1945 után-gyorsmérleg) olvasom az írás végén: (1981, kiegészítések: 1989). Értelemszerűen úgy véltem, hogy a többi írás akkori, amikori a dátum alattuk. Tévedtem, mivel a szerző átírta őket - az írások eredeti születésének időpontj án viszont nem változtatott. Ráadásul nem úgy írta át évek múltán az írásait, hogy azok jobbakká váltak volna, még csak nem is érthetőbbek. Csupán néhány szót, mondatot írt át, itt-ott pedig kihagyott néhány szót, mondatot, bekezdést. Mivel ez a filológust kevésbé, inkább csak az embert szokta érdekelni, itt nem sorolom föl az összes változást: az összehasonlítást mindenki elvégezheti, ha fontosnak találja, a Kőtábláink, valamint a Tegnapi önismeret és a Körvonalak egybevetésével.

így például ki-ki megállapíthatja, hogy a Kőtábláink írásai, összevetve a korábban megjelentekkel, nélkülözik Gottwald, Lenin, Husák, Plevza, Andropov... stb. filológiai megállapításait; no, azért nem mindet, a fele benne maradt a Kőtábláinkban is. így lett a szocialistából haladó, a szocialista realizmusból sti- láris realizmus, szocialista útkeresés helyett az új minőség megfogalmazása, februári győzelemből februári „fordulat“, egy helyütt pedig Turczel Lajosból Mária Kipsová. Nagy októberből orosz október, kommunistákból munkások, szocialista eszmékből közösségi eszmék, szocialista sajtóból haladó sajtó. Kommunista eszmékből progresszív eszmék, kommunista írókból baloldali írók. A Tegnapi önismeretben „Fučík fogalmazta meg a szeretjük nemzetünket kommunista igazságát“, a Kőtábláinkban „Fučík fogalmazta meg a szeretjük nemzetünket cáfolhatatlan igazságát“. így lett lenini értékelésből tárgyilagos értékelés, a szocialista közösség országaiból így lettek Kelet-Közép-Európa országai. Szocialista irodalomból modern irodalom, szocialista kultúrából egyetemes kultúra, szocialista elkötelezettségből pedig közösségi elkötelezettség. Évekre visszamenőleg.

Az új változatból (az eredeti dátummal) kimaradt: „A polgári demokratikus rendszer húsz esztendő alatt képtelen volt megvalósítani az ideálisnak tekintett »svájci példát«.“ (Vö. Fonod 1990, 28. és 1986, 21.o.) Amit viszont a filológus sajnál: Győry Dezső „féltette a mozgalmat, polgári szemlélete azonban útjában állt annak, hogy kövesse ezeket a fiatalokat a kommunista párthoz való csatlakozásukban“. (Fonod 1986,160.o.) És: Győry Dezső „féltette a mozgalmat, polgári szemlélete alapján azonban érthetetlennek tartotta csatlakozásukat a kommunista párthoz“. (Fonod 1990, 78.o.) Moskovics Kálmánról: „Ez a csendes, szikár ember munkabírásával, ügyszeretetével legkevesebb öt-hat ember munkáját vé