Irodalmi Szemle, 1991

1991/5 - Csanda Gábor: A filológia alkonya (Fónod Zoltán: Kőtábláink)

A filológia alkonya

hivatkozás közül háromban idézi Turczelt, a három közül pedig egyetlenegyben a Két kor mezsgyéjén c. művet. Ismét csak a Dobossy László-idézet szelleme mondatja velem: a szerző pontosan kétszer annyit hivatkozik Viliam Plevza filológusra, mint Turczel Lajosra.

Ennek az írásnak Az irodalom életpróbái c. fejezetében a szerző, sok mindent megemlítvén, futólag közli, hogy: „Mindvégig gond maradt azonban, hogy írókörök nem szerveződtek, s az irodalom gócpontjai mellett (Kassa, Pozsony, Losonc) nem alakult ki a csehszlovákiai magyar irodalom szellemi központja.” (Fonod 1990, 38.0.) Munkájában Turczel megemlíti, hogy az irodalom fejlődését „az írók szervezetlensége is negatívan befolyásolta“ (Turczel 115.o.), s hogy erről az olvasó árnyalt képet kapjon, hosszan idézi Farkas Gyulát, aki Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (1927) c. dolgozatában egyebek közt így láttatja a korabeli viszonyokat: „A Felvidéknek vannak társadalmi egyesületei, de nincsenek írói körei; vannak irodalmi gócpontjai, de nincsen szellemi központja. Az irodalmi gócpontok jelentősége, hatása fluktuál. Ma Kassa, tegnap Pozsony, volt idő, mikor Losonc...“ (idézi Turczel uo.)

Rögtön ezután a szerző közli: „A Prágai Magyar Hírlap 1922. évi karácsonyi száma - Darvas János és Simándy Pál kezdeményezésére - az erdélyi Kalákamozgalom mintájára alakítandó szervezet megteremtésére tett javaslatot. A Madách Szövetség néven tervezett egyesület székhelye Kassán lett volna.“ (Fonod 1990, 38.0.) Mindezt azonban már a Két kor mezsgyéjénből tudjuk, ott (Turczel

116.0.) ezek a tények (ezekkel a szavakkal) már nyomtatásban megjelentek, Turczel kutatómunkájának köszönhetően. A tényeket megerősítő, szemléltető magyarázatok kapcsán Turczel lábjegyzetben hosszan idézi is a PMH 1922. évi karácsonyi számának ide vonatkozó passzusait (Turczel 238-239.0.) - nem jelöli meg viszont a lap megfelelő oldalszámát. A közölt tények után Fonod is idézi (hibásan) a Turczel által idézett passzusok lényegét - az oldalszámokat ő sem tünteti fel. Új tényként közli viszont, hogy „a terv azonban nem valósult meg, mindössze annyi történt, hogy a húszas évek derekán helyi írói csoportosulás jött létre Losoncon, Madách Kör néven“. (Fonod 1990, 38.o.) A megfejtéssel itt is Turczel jegyzetapparátusa szolgál: a 347. lábjegyzet szűkszavúan ennyit tart fontosnak közölni: „Simándy Pál terve országos méretben nem valósult meg, de a húszas évek derekán Losoncon létrejött egy helyi és átmeneti írócsoportosulás Madách Kör néven.“ (Turczel 239.0.)

A Két kor mezsgyéjén a fent említett helyen (Turczel 116.0.) Fábry Zoltánt idézi még (Fábry 1926-ban írt véleményét), közölve, hogy az idézett Fábry-szö- veget a Kúria, kvaterka, kultúra c. kötetből merítette. A szintén a fent említett heíyen (Fonod 1990, 38.0.) Fonod is Fábry-idézettel folytatja, s a szerző megemlíti, hogy Fábry e sorokat a Kassai Naplóban jelentette meg. Az ezt alátámasztó lábjegyzet azonban a Kúria, kvaterka, kultúra c. kötetet adja meg forrásként! (Fonod 1990, 83.o.) Ennyit erről. Illetve mégsem, hiszen az említett Fábry-idé- zetet a szerző így adja közre: „Erről írta Fábry a Kassai Naplóba: »Szlovenszkó: szabad terület, jól fizető üzlet, prostitúció irodalmi álarcban...«.“ (Fonod 1990, uo.) Nos, erről ennyit: ez az idézet a Kassai Naplóban soha nem jelent meg. A Kassai Napló Vasárnapjában sem, ahol egyébként és mellesleg a Fábry-írás megjelent. Mármint az eredeti. Mivel az a változat, amelyikből Fonod idéz, csak