Irodalmi Szemle, 1991

1991/5 - Csanda Gábor: A filológia alkonya (Fónod Zoltán: Kőtábláink)

Csanda Gábor

bukkanunk: „Nagyon helyesen bírálta a reformot V. Clementis szlovák kommunista politikus (...) hangsúlyozva (...), hogy a nagybirtoknak a magyar parasztok közötti felosztása igazságosabb lehetett volna.“ (Arató 89.o.) Az ember azt hinné, hogy szó szerint megegyező mondatokról van szó, nem kell azonban filológusnak lennie ahhoz, hogy felismerje, mekkora értelmi különbséget eredményez az általam kiemelt két-két, egymástól kissé különböző szó. Különbség és különbözőség kérdése tehát. Azt még azért hozzá kell tennem, hogy lábjegyzetében (Arató 128.o.) Arató Endre is csak az oldalszám megjelölése nélkül tünteti fel az angol nyelvű forrást.

A szerző egyébként összesen háromszor idézi Arató Endre fent említett művét (Fonod 1990,24., 26., 27.o.), mindháromszor igen sajátos módon, s talán az idézi ebben az esetben nem is a legmegfelelőbb szó. Első alkalommal egy hosszabb bekezdés (Fonod 1990, 24.o.) utolsó mondata után találkozunk a figyelmeztető lábjegyzettel: Vö. Arató Endre: Tanulmányok... stb. Összevetettem. Valóban úgy vagyon, ez a mondat kisebb változtatásokkal valóban az Arató-mű 78. oldaláról származik, úgy, ahogy arra a lábjegyzet figyelmeztet. Az összevetés (szintén nem filológiai, pusztán oívasói) azonban egyebekre is rávilágít. Arra történetesen, hogy az egész bekezdés Arató Endréé. Lássuk csak (azt, ami egyébként is szemmel látható)! Fonod ezt írja: „Csehszlovákia gazdasági szempontból viszonylag kedvező körülmények között kezdte történelmét. Az átmeneti gazdasági hanyatlás ugyan Csehszlovákiában is szemmel látható volt, a fejlettebb cseh gazdaság ereje azonban hamarosan éreztette kedvező hatását.“ (Fonod 1990,

24.0.) Arató Endre pedig ezt: „A háborúból a legkedvezőbben kikerült Csehszlovákiában, ha nem is olyan mértékben, mint másutt, szemmel látható volt az átmeneti hanyatlás.“ (Arató 76.o.) Egy mondattal tovább Arató így folytatja: „A fejlettebb cseh gazdaság nagyobb ereje..." (Arató 77.o.)

Ugyanebben a bekezdésben a szerző közli, hogy „1921-ben a cseh (így! - Cs. G. megj.) ipar a háború előtti termelés 75-80 százalékát termelte, s ez a környező országok gazdasági helyzetével szemben nagy előrelépésnek számított“. (Fonod 1990, 24.0.) Arató Endrénél ez így látott napvilágot: „így 1921-re, amikor a vele szomszédos államok még alig hagyták maguk mögött a háborús körülmények következményeit, a csehszlovák ipar már a háború előtti termelés 75-80 %- át érte el.“ (Arató 77.o.) A bekezdést a szerző így folytatja: „Távolról sem volt ilyen kedvező a gazdasági helyzet Szlovákiában és Kárpátalján, ahol a lakosság rendkívül nehéz anyagi körülmények között élt.“ (Fonod 1990, 24.o.) A 76. és a 77. oldal után üssük fel - a 79-et, ahol Arató ezt írja: „Körülményeik kedvezőbbek voltak a többi kelet-európai ország lakosságánál (így! - Cs. G. megj.), még akkor is, ha Szlovákia és Kárpát-Ukrajna a cseh országrészek gazdaságilag alacsony szinten tartott függvényei voltak, s a válság évei is rendkívüli terheket róttak a nemzeti tömegekre.“ (Arató 79.o.)

A szerző másodszor úgy idézi Arató Endrét (Fonod 1990, 26.o.), hogy megnehezíti az érdeklődő (olvasó?, filológus?) feladatát: a lábjegyzet szerint a számszerű adat az Arató-mű 89. oldalán található - a valóságban azonban a 87-en. Hogy pontosan mi is található az Arató-mű 89. oldalán? A már említett szlovák kommunista politikus véleménye. Hadd ne felejtsem el megemlíteni, hogy a Fónod- kötetben az eddig említett passzusok a Gazdasági és társadalmi viszonyok Cseh-