Irodalmi Szemle, 1991
1991/4 - Balázs F. Attila: A hétköznapi élet antropológiája (Beszélgetés Magyari Nándorral)
A hétköznapi élet antropológiája i A Székelyföld szívében, Csíkszeredán, rövidesen újabb kiadvány lát napvilágot, az Átmenetek - A mindennapi élet antropológiája. Amint a lap főszerkesztőjével készített beszélgetésből kitűnik, nem egy jellegzetesen vidéki kiadványról van szó, hanem egy európai mércék szerint szerveződő és tevékenykedő tudományos társaság, a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport folyóiratáról. Érdekességként említem itt meg, hogy a 35 ezres lélekszámú városban tucatnyi lap jelenik meg: a régi hagyományokat felújító Csíki Lapok, a népszerű szatirikus hetilap, a Tromf, amely egy idő óta a nacionalista román sajtó célpontja, két politikai és egy sportnapilap, a kisgazdák lapja, valamint egy tallózó folyóirat és egy regényújság. A fontosabb fővárosi lapok fiókszerkesztőségei is itt működnek, a közigazgatási központ modern épületében, ahol Magyari Nándor egyetemi tanárral, a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport alapító tagjával, az Átmenetek szerkesztőjével beszélgetünk.- Sorolj fel, kérlek, néhányat az Erdélyben alakult vagy újraalakult tudományos társaságok közül, és jelöld meg helyeteket ezek sorában. • Az a nagy különbség a mi kezdeményezésünk és a többi, viszonylag hasonló kulturális és tudományos szerveződés között, hogy a többiek jórészt régi hagyományokat próbáltak felújítani, illetve azokhoz kapcsolódtak, mi pedig megpróbáltunk egy egészen új utat járni, alulról építkezve egy tudományos kutatói hálózatot teremteni, amit azért tartunk fontosnak, mert egy új szemléletet, egy újfajta társadalomvizsgálati módszert honosítana meg itt nálunk, és általában Kelet-Európában. Mi természetesen az erdélyi magyar társadalomra és ezen belül arra a régióra koncentrálunk, amelyet jobban ismerünk, és ez a Székelyföld. Erdélyben három olyan társaság is alakult, amely tudományos igénnyel próbál tevékenykedni. Az egyik az Erdélyi Múzeum Egyesület. Még élnek azok az emberek, akik 1946-ig tevékenykedtek a régi Múzeum Egyesületben, és ők most megpróbálják újraindítani. Céljaik a miéinkhez hasonlóak: a tudományos élet fellendítése, a történelem-, a társadalom- és a jogtudományok fejlesztése. A mi társaságunk nem olvad be ebbe a szerveződésbe, de kapcsolataink jók, és próbáljuk megkeresni az együttműködés formáit. Egy másik szerveződés a Kriza János Néprajzi Társaság, amely a hagyományos néprajz talaján tevékenykedik. A fiatal generáció hozta létre a társaságot, ám részt vesznek a munkában az erdélyi néprajzkutatás nagy öregjei is, akik a szellemi tartalékokat is képviselik.