Irodalmi Szemle, 1991
1991/4 - Balázs F. Attila: A hétköznapi élet antropológiája (Beszélgetés Magyari Nándorral)
A hétköznapi élet antropológiája A mi csoportunk tevékenységének tízéves múltja van. Nem voltunk igazán ellenzékiek, nem voltunk disszidens gondolkodók, csak egyszerűen elrejtőztünk és csendben dolgoztunk. Rengeteg témát végiggondoltunk, megbeszéltünk, két kötetünk jelent meg és többszáz tanulmányunk. Három-négy kötetnyi anyag még kiadásra vár. Hogy milyen eséllyel indulunk ebben a színes világban, nem tudjuk még megjósolni. A miénkhez hasonló kezdeményezés egy temesvári társaság, amely egy délkelet-európai tudományos intézet létrehozásán fáradozik. Ez mul- tietnikus szerveződés, amelyben szerbek, zsidók, szászok, svábok, románok, magyarok együtt tevékenykednek, és sikerült is nekik, hajói tudom, tíz állandó kutatót alkalmazni. Velük is nagyon jók a kapcsolataink. Román és francia nyelven kéthavonta megjelenő lapjuk van, amelyet havilappá szeretnének alakítani. Egy kicsit ideologikusabb, elméletibb írások is napvilágot láttak lapjukban, mégis úgy gondolom, ez az, ami leginkább hasonlít a miénkhez.- Említetted lapindítási szándékodat. Milyen koncepció alapján szerkesztitek majd ezt a lapot? # Negyedévenként megjelenő tudományos folyóirat lesz: első négy számát már megszerkesztettük; címe: Átmenetek - A mindennapi élet antropológiája. A lap két fő részre tagolódik. Az első az alaptanulmány, egy alapos társadalom- tudományi, antropológiai jellegű írás, amelyet sokszorosítva szétküldtünk olyan szakértőkhöz, olyan tudósokhoz, akik érdemben hozzá tudnak szólni a témához. Nyelvi akadályok nincsenek. A környező országokba is elküldjük alaptanulmányainkat néhány hónappal a megjelenés előtt. Reflexiókat várunk, kritikai írásokat. Amikor beérkeznek a kritikai hozzászólások, a tanulmány szerzőjének még jogot adunk arra, hogy viszontválasszal éljen. Ezt követi egy román és angol nyelvű összefoglaló az alaptanulmányról és a hozzászólásokról. A lap második részében tanulmányokat, oral history felvételeket, jegyzeteket, recenziókat, rövidebb reflexiókat közlünk. Az utolsó oldalakat a Könyvespolc rovat foglalja el, ahol a beérkezett könyvekről, folyóiratokról adunk rövid kis híreket. Ezenkívül képzőművészeti alkotások reprodukcióit, valamint két-há- rom rövid verset is közlünk. Az első lapszám, talán azért is, hogy kelendőbb legyen, közéletibb tematikával készült: az erdélyi magyar intézmények eddigi működésére reflektál. Az alaptanulmány és a hozzászólások az értelmiségi magatartásminták, a tájainkon elterjedt intézményépítési stratégiák, illetve az intézmények működésének az elemzése. A második rész a romániai helyzetet, valamint a kisebbségi létet elemzi. Az írások jellegéről talán annyit, hogy nem hagyományos értelemben vett néprajzi írások, se nem igazán szociológiai jellegűek - azt az antropológiai szemléletet tükrözik, amit mi a magunkénak vallunk. Az emlékezés-emlékeztetés téma köré szerveződik a második szám tanulmánya. A második rész jegyzetei elsősorban a román televízió működésére vonatkoznak.- Kik az állandó munkatársaid, és kinek a kiadásában jelenik meg a lap? # A lap szerkesztői a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport tagjai. Tekintettel arra, hogy anyagi alapunk még nincs, egyezséget kötöttünk a bukaresti A Hét szerkesztőségével. A Hét mint kiadóhivatal vállalta, hogy az első négy számot finanszírozza, és így az ő kiadásukban fog megjelenni. Főállásban egyikünk sem kutató, bár szívünk szerint nyilván ezt szeretnénk. Bíró Zoltán, Bodó
