Irodalmi Szemle, 1991
1991/4 - Ferenczi László: A Márai Sándor Alapítvány tudományos konferenciája Ferenczi László Márai Sándor őrjáratai
Márai Sándor őrjáratai ban“, hogy a kapitalizmus képes az összlakosság érdekeit kiszolgáló tömegtermelésre. Mert Sztálin, Hitler és Mussolini nagy propagandafogása az volt, hogy a demokráciák nem tudnak termelni. Termelni csak a diktatúra tud. És ezt az 1929-es gazdasági válság és a tömeges munkanélküliség idején sokan elhitték a meggyőződéses antitotalitárius gondolkodók közül is, nemcsak a gyakran csélcsap G. B. Shaw. Denis de Rougemont, franciául író svájci kálvinista filozófus, a perszonalizmus egyik megteremtője, a Ribbentropp-Molotov paktum hírére elásta kéziratait és elővette egyenruháját. Párizs elestét követően, barátai sürgetésére az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban döbbent rá, hogy a demokráciák összehasonlíthatatlanul jobban termelnek, mint a diktatúrák. A Napnyugati őrjárat szerzője kassai kereskedő polgárok ivadéka. Márai - egy átmeneti gyermekkori lázadástól eltekintve - vállalj a őseit. És minél fenyegetőbb Hitler, annál inkább vállalja őket. Tehát a kereskedő Anglia földjét sohasem tekintette ellenséges földnek. Őt meg sem érintette a „bűnös“ Anglia 18. század közepétől divatos legendája. Anglia a kereskedő számára nem filiszter, nem a kultúra ellensége, hanem éppenséggel kultúra-teremtő. Az európai várost a kereskedő alkotta meg, írja. Élfogulatlanul járta Angliát, és ezért vette észre a „bőség társadalmáénak csíráját. Elfogulatlanul, és mélységesen szociális érzékenységgel. Szociális érzékenységről, több helyütt is, mint a kassai család örökségéről beszélt. De, és azt hiszem, ezt nem szabad elfelejteni, Márai nagy újságíró is volt, aki az életet egészen közelről látta. És most nemcsak írott szövegeire gondolok, hanem a Dor- mán Lászlóval közösen kiadott francia című fényképgyűjteményére is. A Seize années d’histoire en 700 photographe az 1914 és 1930 közötti évek politikai, társadalmi és kulturális történetének ma is rendkívül tanulságos dokumentuma. Az 1943-^-4-es Napló egyik passzusa a Napnyugati őrjárat folytatása. „... Eric Knight háborús regénye »This above all« - bizonyosan nem »árt« ellenségei szemében a hadakozó Angliának; holott vagy éppen, mert kíméletlen őszinteséggel mutatja be azt az ellenérzést, melyet az angol munkás és katona érez a háborúban mindaddig, amíg nem kap biztosítékot, hogy a vörösfrakkos sörgyárosok Angliáját a háború végén átalakítják a dolgozó tömegek méltányos otthonává. Eric Knight regénye megjelent a háborúban, Angliában, s megjelent a Beveridge-terv is, s Montgomery csapatai mindezek ellenére kitűnően verekedtek Tuniszban... Az igazság megvallása soha nem csökkentette még egy nemzet képességeit. A leplezés a hazugság mindig tragédiához vezet.“ A Napnyugati őrjárat szerzője alaposan körülnézett Angliában. A „This above all“ elemzése telitalálat. Angliában a háború alatt csendes társadalmi forradalom zajlott le. Aki ennyire megértette Knight könyvét 1943-ban, annak számára aligha lehetett meglepetés a Labour párt győzelme az 1945-ös választáson. Márai 1943-ban adta ki a Röpirat a nemzetnevelés ügyében című könyvét. Különös könyv, egyes passzusai megálmodják az Európai Közös Piacot, melynek atyja cognac-i kereskedők sarja, az ifjúságában maga is kereskedő Georges Mon- net volt. Egyedül mi nem voltunk soviniszták, emlékszik vissza 1914 előtti gyermekkorára a francia politikus. Idegen nyelveket tanultunk, és apáink elküldtek
