Irodalmi Szemle, 1991

1991/3 - Faragó Béla: Van-e korzikai nép? (esszé)

Van-e korzikai nép?

lőzve csatlakoznának Európához. Ez a felállás a federatív berendezkedésű, és a homogénebb német lakossággal rendelkező németség európai szerepét nagyban favorizálná. („Félek, hogy a régiók Európája Franciaországot a fejlődés perifériáján hagyja majd, s hogy ez az Európa a német régiók Európája lesz.“ Ch. Miliőn)

Végül pedig egy nemzetközi veszély is fennáll. Az ENSZ elismeri a népek önrendelkezési jogát. Ha a francia törvények jogilag szankcionálják a korzikai nép létét, a jövőben a korzikaiak az ENSZ-hez fordulhatnak, hogy teljes függetlenségre, önálló állami életre tegyenek szert. Egy ilyen folyamat teljesen destabilizálhatja a nemzetközi viszonyokat.- a törvény által ajánlott kompromisszum hiábavalóságának említése: az az érv is elhangzik, hogy a korzikai nép elismerése csak a terrorista kisebbségnek tett engedmény, mely ezeknek úgysem lesz elég, sőt az állam engedékenysége csak a szélsőséges követeléseket fogja szítani. Valóban, a törvénytervezet vitája alatt a korzikai zavargások felerősödtek, s az independista szervezetek ki is jelentették: „A korzikai népet nem lehet komponensként kezelni: Korzika teljes szuverenitása alapvető követelés.“ Lásd szintén: a „komponens“ kifejezés használata „politikailag nevetséges és provokáló, jogilag megalapozatlan, és a korzikai népre nézve sértő“.

b) A kormány védekezése

A belügyminiszter ellenérvei annyira szegényeseknek tűnnek, hogy az az ember érzése, mintha a korzikai nép említése tényleg csak a sziget nacionalista köreinek tett kompromisszum lenne. A miniszteri ellenvetés középpontjában az áll, hogy a korzikai nép említése egy mindenki által elismert történelmi, politikai és kulturális realitásra való utalás, melynek jogi következményei nincsenek. A miniszter szerint a törvényben szereplő utalás nem változtat az alapvető alkotmányjogi tételen, mely szerint a nemzeti szuverenitás és az államiság letéteményese csak egyetlen nép, a francia nép lehet. A meglepőnek nevezhető vélemény szerint a törvény első cikkelyének nincs jogi tartalma, csak valamiféle politikai deklarációról, bizonyos kulturális, szociológiai, földrajzi és szentimentális tényfelisme- résről lenne itt szó. Ha pedig mégis van jogi tartalma, mely ütközik az alkotmánynyal - mondotta a belügyminiszter, mintegy lemondván a további érvelésről azt majd eldönti az utolsó szó jogán az alkotmánybíróság.

c) A képviselők által megfogalmazott alternatív javaslatok ismertetése Számunkra jóval érdekesebbek a képviselők által a parlamenti vita során megfogalmazott vélemények, valamint egyes alternatív javaslatok, melyek végül nem kerültek be a megszavazott törvénybe.- a decentralizáció továbbfejlesztésével kapcsolatos érvek: a legtöbb képviselő véleménye szerint helyénvaló annak elismerése, hogy ha egy tartománynak sajátos szociális és kulturális arculata van, akkor e sajátosságok megőrzésére és fejlesztésére az illető terület lakossága rendelkezzen sajátos eszközökkel. A korzikai problémát a decentralizáció továbbfejlesztésével, sajátos önkormányzati intézmények kialakításával kell megoldani. A törvénytervezet nem kifogásolható, amennyiben a decentralizációt fejleszti tovább.