Irodalmi Szemle, 1991

1991/12 - Farnbauer Gábor: Fantazmák3. (gondolatregény)

Farnbauer Gábor

akkor már ezt a mást kell tudnia. Ezt a mást is tudnia kell. Ahhoz, hogy bármelyik konkrét helyzetben azt tehesse, ami „helyénvaló”, sohasem szabad kétség nélkül tudnia, hogy mi a helyénvaló! És választania kell a lehetőségek (lehetőségei) közül. A TH legjellemzőbb tevékenysége az lesz, hogy nem fogja tudni: mit tegyen! Tevékenységhez csak az alkalmas tevékenység kiválasztásával juthat. Ezért aztán nagyon szerencsétlen lesz.

29. Az embernek már nem kell várnia semmire, csak ő meg nem tudja egészen biztosan, hogy akar-e egyáltalán élni! Neki arra kell várnia, hogy ezt megtudja. De nem lehet „bebizonyítani", hogy érdemes élni Bármilyen helyzetbe kerül is, sem azt nem tudja egyértelműen, hogy mit tegyen (mert többfélét tehetne) élete érdekében, sem azt, hogy tegyen-e egyáltalán valamit (mert annyi félét tehetne).

Ezek a tulajdonságok viszont nagyon hasonlítanak a TH spekulatív tulajdonságaihoz.

Tehát: az ember tökéletes homeosztázis.

30. Bizonyos félreértések elkerülése végett:

A TH „tökéletességét” elvi tulajdonságként értelmezem. Tehát nem tényszerű adottságként, hanem készségként és lehetőségként, amellyel „nem kötelező” élnie! Mint ahogy — élnie sem kötelező.

A TH-nak (csak) lehetősége van arra, hogy az elvileg megoldható problémákat, amelyek életét fenyegetik, ténylegesen megoldja.

30.1 A homeosztázis tökéletességének másik, ténylegesen feltétel nélküli alternatíváját inkább Abszolút Homeosztázisnak (AH) kellene nevezni.

30.2 Spekulatíve evidens, hogy az AH nem más, mint a Létezés, a Minden.

30.3 Továbbá az is, hogy az Evolúció (relatív, benső érvényű) folyamata, ideje és tere a Minden abszolút tér- és időbeli viszonyíthatatlanságán bévül a következő szakaszokba osztható:

1. Abszolút Homeosztázis (Minden).

2. Relatív Homeosztázisok (Jég, Tűz, Élet).

3. Tökéletes Homeosztázis (?).

31. Mondjuk azt, hogy „Minden”, de ne tudjunk róla semmit! És használjuk is ezt a fogalmat, de csak abban az értelemben, hogy semmit nem tudunk róla azon kívül, hogy nincsen rajta kívül semmi. Még ő se.

Legfőképpen ne igyekezzünk a Mindent Térben és Időben „keresni”, mert ahogy az „almák” térben és időben vannak, úgy a Tér és az Idő a Mindenben helyezkednek el. (Közvetve az almák is.)