Irodalmi Szemle, 1991
1991/10 - Mészáros András: A magyarországi filozófia története - németül (Tibor Hanák: Geschichte dér Philosophie in Ungarn)
A magyarországi filozófia története - németül nyelne a mai helyzet, amikor ugyan a téma fontosságát minden érdekelt elismeri, de a munka halasztódik. Sőt a dolog odáig fajult, hogy bizonyos területek és időszakok a Dejiny filozofického myslenia na Slovensku I. (Bratislava 1987) kötetében a feldolgozás alaposságát és a források ismeretét tekintve megelőzik a magyar nyelvű publikációkat. Sajátságos kritériumok alkalmazandók az olyan ismertetésekre, amelyek nem a hazai szakmai vagy laikus közönséget célozzák meg, hanem a külföld tájékoztatását szolgálják*. Bennük figyelembe kell venni a nem magyar nyelvűek történelmi tájékozatlanságát a periodizáció esetében, előnyben kell részesíteni az alapvető bemutatást az elemzéssel és bírálattal szemben, valamint többségében másodlagos irodalomra kell támaszkodni a forráskutatással szemben. Mindezeknek a megszorításoknak tudatában van a recenzált könyv szerzője, aki mindjárt könyve előszavában és a bevezetőben is pontosan behatárolja kiindulópontjait, a megírás okait és céljait, valamint az alapvető módszertani elveket. Ezzel a felvezetéssel már elárultuk, hogy Hanák Tibor könyve hová sorolandó. Megfogalmazott célja az 1928-as Ueberweg-féle filozófiatörténet magyar vonatkozású anyagának felfrissítése és egy modern szellemű áttekintés nyújtása a művelt német olvasó számára. A feldolgozás módszereit illetően: a könyv címe is elárulja, hogyan oldotta fel Hanák a magyarországi filozófia történetírásának alapdilemmáját. Bevallása szerint távol állt tőle, hogy magyarnak nyilvánítson olyan szerzőket, akiknek a nemzetisége vagy bizonyíthatóan nem magyar, vagy a nemzetiségi hovatartozása érdektelen - habár esetleg magyarul publikáltak -, ezért nem magyar filozófia- történetet írt, hanem a magyarországi filozófia történetét. Itt megjegyezhetjük, hogy a már idézett szlovák összefoglalás is ezt az elvet követi: nem a nacionális, hanem a regionális kiválasztást részesíti előnyben. Hanák a közép-kelet-európai történelmi változásokra olyannyira jellemző helynévváltozások okozta zavart úgy oldja fel, hogy a folyó szövegben a szokásos német elnevezést alkalmazza, a könyvvégi jegyzékben pedig megadja az összes létező változatot - ezzel is elősegítve a külföldi olvasónak a gyors és megbízható tájékozódást. Hasonló meggondolásokból a periodizációnál sem az itthon bevett időhatárokat veszi át, hanem az évszázadok adta kronológiai beosztásból indult ki. A könyv tartalmának ismertetése előtt illik valamit elmondani a szerzőről is. Hanák Tibor 1949-ben, húszévesen hagyta el hazáját. Filozófiát és történettudományt hallgatott az innsbrucki egyetemen, és 1955-től főként a magyarországi filozófia történetével foglalkozik. Magyarul és németül publikál. Legismertebb magyar nyelvű művei: A filozófus Lukács (1972); Az elmaradt reneszánsz. A marxista filozófia Magyarországon (1979); Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében (1981). Ezenkívül 1966-tól a SzaKitűnő áttekintést nyújt erről Larry Steindler Ungarische Philosophie im Spiegel ihrer Geschichtsschreibung (München 1988) c. könyve 299-380. oldalán.
