Irodalmi Szemle, 1990

1990/10 - Szépfalusi István: Család és anyanyelv (szociográfia)

Szépfalusi István- Csak ha hazautazok, így mondta, 49 év után is, beszélek magyarul.- 1956 óta beszélek németül. Már szívesebben használom az új nyelvet. A másikat természetesen állandóan felejtem. Én nem utazok túlra, ahogy azt már egyesek teszik.- 1944 óta élek Ausztriában. De németül még nem tanultam meg. - Mondta majdnem büszkén. Aligha fog megtanulni valaha is. Nem is akar.- Bécsben 1905 óta élek. Apám közalkalmazott volt Eszéken, aztán áthelyezték a bécsi központba. Őslakos vagyok én kérem.

Állandó lakhelye mindig Bécs volt. Jól benne van már a hetvenes években. Tökéletesen beszél magyarul. És németül. És horvátul. Számára ez nem kérdés. Egészen természetes.- 1956 óta, akkor 18 éves voltam, itt élek. Magyarul még értek, de beszélni már nem tudok. Elfelejtettem magyarul. Nem kerestem magyarok társaságát. Az osztrákok teljesen befogadtak.

Semmiképpen sem azért, mert elfelejtette anyanyelvét, ahogy szégyenérzet nélkül vallja. Hanem kizárólag azért, mert 1956. október 28-án Oskar Helmer osztrák belügyminiszter általános menedékjogot ajánlott fel és ígért minden magyar állampolgárnak, aki kéri.

Bécsben régebben gyakori és sajátos tapsztalat volt, hogy állami vagy magánhivatalokban telefonon minden további nélkül lehetett angolul vagy franciául beszélni. Ha viszont ugyanez a kísérlet magyarul vagy valamelyik szláv nyelven történt, hamar németre váltott a hívott fél. Vajon az angol, a francia, általában a nyugati nyelvek a hivatali életben vagy a közvéleményben elsőrangú idegen nyelvek? A magyar másodrangú? Megelőzve a harmad- vagy negyedrangú szláv nyelveket? Mi lehet ennek a magyarázata? Ismétlem: telefonbeszélgetésekről, hívásokról van szó, és nem idegen nyelveket nem ismerők társaságában betartandó elemi udvariassági szabályról.- A nyelv az állampolgárság és a születési hely kérdése. Aki itt született és osztrák állampolgár, az beszéljen németül. A magyarok csak hallgassanak állandó anyanyelvi kérdéseikkel. Számunkra a nyelv egyenesen világnézet. Érti: magyar világnézet, és erre nekünk itt semmi szükségünk nincsen, mondta kioktató- an, agresszívan, ellentmondást kiváltani akaróan. Még azt is mondhatnám: bics- kanyitogató módon. Ugyanakkor magyarul folyt a vitánk. Majdhogy ki nem utasított Ausztriából.

Bibliás keresztényhez vezetett a következő utam. Szóba hoztam a német nyelvismeret kérdését. Közismerten nehezére esik a nyelvtanulás.- Azért már tudok valamit németül. Annyit tanultam, hogy keresztény közösségünkben tudjak fennhangon németül imádkozni. És kenyeret vásárolni, dolgozni, köszönni, barátságot kötni, egészítettem ki szavait. Mert kedves asszonyom, Bornemissza Péter lelkész volt. Hívő ember!

Évekkel ezelőtt nyaraltunk először léiéiben, Abbázia mellett a tengerparton. Két idősebb fiam egymással németül, kisebbik öccsükkel, aki akkor még nem járt iskolába, magyarul beszélt. Amikor megérkeztek, az első magyar turisták, a kicsi megszólalt: