Irodalmi Szemle, 1990
1990/9 - Turczel Lajos: Sáfáry László öt levele 1931—1941-ből
Sáfáry László öt levele 1931-1941-ből ném, ha nem néznék ellenséges szemmel művészi beállítottságomat és verseskönyvkiadási terveimet, mert ezek ellen egyrészt nem lehet semmit sem tenni, annyira az életemhez tartoznak és közelállnak ahhoz, amit az emberek boldogságnak neveznek, én pedig önkifejtésnek;' másrészt pedig ezek az én terveim nem is állnak olyan ellentétben az én másirányú - anyagi és társadalmi - boldogulásommal, mint első pillanatban talán gondolni lehetne[...] Egy amerikai magyar lap elfogadta három versemet, mint egy látogatóban ittlevő asszonytól értesültem, s kér újabbakat is. Egy versért 5 dollárt fizet (15 dollár = 85 P.) Remélem, pár héten belül megkapom. Itt járt Vass Laci, Győry Dodó meg Darkó üdvözletüket küldték nekem s kérnek verseket, most pénzt kapott a M. írás. Darkó azt is üzente, hogy irjam meg a cimemet, küldi a honoráriumot. Dzurányi meg Győry egy napilapot készülnek kiadni. Ők is kérik Írásaimat honorárium ellenében. Lehet, hogy tetszettek olvasni, György Ferenc az Igazság című kassai riportlap márc. 4-i számában kíméletlen támadást intéz a Kórus, ill. Tomcsányi (az akkori szerkesztő - T. L.) ellen, engem nem émlit benne. A Kórus szerkesztéséből kiváltam barátaimmal együtt. A fiúkkal, ha sikerül, Sugárzás cimen egy másik szemlét fogunk szerkeszteni. Közben egy fiatal zsidó is hivott bennünket szerkesztőkul, de nem látva garanciákat, nem mentünk bele. Nagyobb társaságban nem járok, néhány emberrel szoktam csak összejönni. A németországi eseményekkel szemben undort és irtózatot érzek, de éppígy szembenállók a bolseviki terrorral is. Szemben állok minden olyan rendszerrel, mely fegyverrel avatkozik az egyén életébe és ököllel akarja elintézni a szellemi kérdéseket. Krisztus, Galilei, Petőfi, Gandhi közelebb állottakig..] A ruháimmal rendben vagyok, a fekete cipőm a varrásnál szakadozik, most azt a sárgát hordom, melyet Gábortól kaptam. Mostanáig a fekete kabátot hordtam, most a szürkét. Itt igen meleg tavaszi idő van már. Mici nem néz ki rosszúl, egészségileg is jól van, nincs meghűlve. A zárdában nincs idei hátrálék, a tavalyiról is törlesztettünk. Tanulmányaival is rendben van, de igen érzékeny az ilyen iskolában olykor-olykor előforduló szidásokkal vagy ráripakodásokkal szemben. Ilyenkor aztán pityergős hangulatban van, amit nem is csodálok nála. Érzékeny gyerek, aki Anyu mellől egyszerre idegenek közé került, egy világvárosba, rengeteg ember közé, akiknek nagy többsége kicsinyes és buta. Éz viszont nem árt neki s azt hiszem rövidesen megtanulja, hogy az emberektől nem szabad többet várni, mint ami várható tőlük. A múlt héten tényleg nem voltunk együtt, sokfelé szaladgáltam, ma már egész este ott voltam. Jó volna, ha otthonról is bizakodóbb hangú levelet kapna egyszer[...] Húsvétra föltétlenül hazamegyünk. Majd kerítek jegyet. Jolikám! Húsvétig jól készülj el gépírásból, mert sok levelezésemet neked fogom gépbe diktálni. Addig is irigyellek, mert nekem nincs itthon gépem. Most azért nem irok csak többet, hogy ne legyen olyan nehéz a levél, már így is félek, hogy súlyosabb a rendesnél. Ismerősöknek: kézcsók, üdvözlet. Sok csókot és kézcsókot küld szerető fiuk Laci
