Irodalmi Szemle, 1990

1990/8 - Bohumil Hrabal: Zsebcselek (Kérdező: Szigeti László)

SZIGETI: Kérem, Hrabal úr, szóljon arról, hogy mikor lépett a könyvek, az iro­dalom világába. HRABAL: Az első könyv, amit kaptam, ábécés könyv volt. Miután megtanul­tam olvasni, kaptam egy olyan furcsa könyvet, amelynek Rendetleni Rendetlenke volt a címe: Ez egy utálatos és rossz kölyöknek a története, akiből végül is ren­des fiú lesz. De én éppenséggel nem abba a rendes fiúba képzeltem bele magam, én az a vásott Rendetlenke akartam lenni; és nyilván szeretnem kellett azt a könyvet, mert még mindig megvan, rajtam kívül senki sem olvasta, és mégis tel­jesen elnyűvődött. SZIGETI: És ki írta ezt a Rendetlenkét? HRABAL: Valamelyik cseh író. Szóval ez egy nagy gyermekkönyv volt és il­lusztrálták. De ettől is jobban elbűvöltek a bibliai történetek Ádámon és Éván át egészen Jézus Krisztus születéséig és Pál fordulásáig. Ezeket fejből megtanultam. Na és a harmadik könyv, amely meghatározóm lett, Sokol- -Tűma, az, aki a Cseh malmokból című művet írta; ebben vándor molnár­legényekről, a malom és a falu életéről mesél, s engem teljesen lenyűgözött. És természetesen itt-ott egy-egy detektívkönyvet, Leon Cliftont, Nick Cartert vagy cowboyregényeket, Bufallo Bili, A vad Bili és hasonlókat olvastam. Lehettem úgy ötödikes, amikor kaptam egy könyvet, amit Florence Montgomery írt, és A félreértett volt a címe. Ez a könyv hihetetlenül félelmes, azonkívül egyáltalán nem gyermekeknek való, mert az a Humphrey állandó meg nem értésbe ütkö­zik, még a családban is. Sosem értem a könyv végére, mert mindig elszomorí­tott. De ma már tudom, hogy egy kicsit én is ilyen meg nem értett voltam, mint egyébként a gyerekek zöme, vagyis nem tévedésből kaptam én ezt Jézuskára, mert ennek a könynek magasabb értelme volt, amit csak most érek föl ésszel. Jóllehet még megvan ez a könyvem, máig sem mertem végigolvasni, úgyhogy az a fiúcska még mindig életben van, amiként magam is. Csak tavaly tudtam meg, hogy ez az én hősöm majdnem vízbe fúlt. Hát igen. De a kisöccsével együtt, aki­nek semmi baja sem esett, kihúzták őket a vízből, csakhogy Humphrey, amikor a fáról lezuhant, úgy megsérült, hogy nyomorék lett, s elveszítette az életkedvét. Ezért nemsokára meghalt. SZIGETI: Vagyis Önt mágneses erővel vonzották a csínyek. De milyen csínykere talált Túrna könyvében, vagy a bibliai történetekben? HRABAL: A folytonosan göngyölődő sztorik, a történetek vonzottak. Olya­BOHUMIL HRABAL ZSEBCSELEK (Interjúregény-részlet) Kérdező: Szigeti László

Next

/
Thumbnails
Contents